Kategória: “rékaságok”
-
Ha vérzünk, érzünk? (a #metoo margójára)
Először is: #metoo #velemismegtortent És égbekiáltóan fontos ezt kimondani, kitenni (magunkból/-tól) tisztán elkülöníteni szexuális vagy egyéb, akár “szubtilis” – ha van ilyen – erőszak kapcsán! Aztán másodjára, az eredeti topik tovább gyűrűzését, a reakciókat és viszont válaszokat, ujjalmutogatásokat látva már kettősek az érzéseim. És őszintén: türelmetlen vagyok, és (stílszerűen) KIB*SZOTT elegem van. Nem igaz, hogy…
-
Rekviem Apámért
Az Apám vagy, aki 20 éve meghaltál. Elrákosodva, bemorfiumozva, szájkiszáradva, hörögve, majd alig szuszogva az én ölelésembe, kapaszkodásomba végleg belenyugodtál. Az évek mentek, de az űr, a szomorúság, az elhagyottság érzése, az ég felé ökölrázós pillanatok dühe: csak néha. Azok nem múlnak ki, helyette ki-kibuggyannak erre, arra, fűre-fára és igazán csak a kitörések váratlansága kiszámítható…
-
Titi-tó
Nagyapám születésnapja van, ma lenne 112 éves… ezen a képen olyan a keze, mint apámé, az enyém és a fiamé… megható és különös. Kevesebben tudják, de nagymamám Mikes Klára (nekem Klára mama) születésnapja is ma van. Ő ma lenne 117 éves. Még velem élnek. Egyikőjüket ismertem. Mindkettőjük bennem él. Szabó Lőrinctől ez fogott meg ma:…
-
Fuss, ahogy tudsz! (Tavasz van?)
Ma kora reggel, telihold másnapján, a Kissvábhegy tetejére érek (“bár a kutya nem / a kutya sem / jött velem”), s azon kapom magam, hogy őrültként kalimpálok a kezeimmel, s a lábaim sem érik nagyon már a földet (“tánc”?), épp csak hogy megérezve a hátam közepébe fúródó, némi rosszallással átitatott kíváncsiság tekinteteit… Az egyik női jóga…
-
Áldott legyen tökéletlenségünk
Hahó! Látod-e, milyen gyönyörű vagy? És milyen gyönyörű az a sok tökéletlenség, amit legszívesebben kiradíroznál az életedből? Áldott legyen vágyódásunk! És a félresikeredett áfonyás palacsinta (Fink Blueberry Pancakes). A konyha kövére való teljes kivérzéseink… Áldott légyen az akarás ereje, a kétségbeeséseink rikoltása, megadódásaink hattyúhalála… Áldott légyen indignált méltatlankodásunk (“nekem van igazam!!”) Áldott legyen, mikor rájövünk,…
-
Hálaadás reggelén
Szeretem a lassú reggelek elégiáját. Szeretek a meleg takaró alá bújva azzal a “bizonyos” néhány kedvenc lélekkel pusmogni titkon. szeretem a cicásan keresztbe nyújtózkodást, épp hogy csak elérve az ágyam túlsó oldalán tegnapról ott maradt kávésbögre üresét. szeretek kitámolyogni a hideg konyhába és elkészíteni a gyerekeim uzsonnáját. Szeretem a pillanataimat, amikor leülök (pénz-paripa helyett) a…
-
Szirupot nem kérek!
SZIRUPOT NEM KÉREK (a szeretet útján járva). Itt és most kiállok a S.Z.E.R.E.T.E.T.É.R.T. Elegem van a cukormázas, éretlen, “ááááá, hagyjuk csak, hogy dőljön be ez az egész” töketlenkedést, miközben egy hatalmas vulkán forrong ott valahol belül, mely persze hogy a Starbucksnál sorban állva tör ki (kéretlenül szirupot kaptam a lattémba). A SZERETET azt jelenti, képes…
-
Tágra robbant szívűek klubja
Te Jó Ég! Milyen Holdat hordozol te ott a hátadon? Jó viharos volt a Telihold a múltkor és még fogyatkozás is… hmmm… Támaszként itt van ez a kis dal (alul), de figyelem… ez nem az “épp hogy csak repedt szívűek” dala lesz! Nem, ez a már feltört, a tágra robbant szívűek himnusza… Mert csakis nyitott…
GÁBORJÁNI RÉKA • integratív női egészség szakértő, perinatális konzulens 