Nagynéném, Gáborjáni Klára és a rádió

A dédunokáknak, Lucának, Zsombornak és Liának

A női egészséggel kapcsolatos podcast sorozatomnak ez a nyitó adása rögtön – egyben – rendhagyó is: nagynénémnek, Gáborjáni Klára rádiószínésznőnek tisztelgek benne.

Az alábbi cikket és verseket olvasás közben (ha van kedved) a fenti linkeken meg is hallgathatod, illetve az oldal legalján feliratkozhatsz e-mailes Réka Rádió követésre is.
Ajánlom!


Ez itt a képen Nagypapám, Szabó Lőrinc és a fiatalon, 49 éves korában, gyermektelenül elhúnyt Gáborjáni-Szabó Klára (1923-1972), vagyis Kis Klára, a nagynéném – szavalóművész, aki az 1945 utáni Magyar Rádió színtársulatának egyik alapító tagja, illetve a hangalámondásos filmek után megjelenő új szakma, a szinkronizálás egyik korai hősnője (szinkronszínésznő) volt.

Nagyon sokan emlékeznek rá a régiek közül a különlegesen szép orgánuma miatt. A maga korában híres volt, de az “évtizedek vihara” az ő emlékét is elsodorta, gyönyörű hangját elhallgattatta (már életében is, részben politikai okok, részben személyes drámák miatt). Azt gondoltam, essen róla is szó, főleg most, hogy indul ez a Réka Rádió projektem.

20181128_154200.jpg

Olyan nagyokkal dolgozott együtt a háború után, mint Kállai Ferenc, Csákányi László, Psota Irén, Szirtes Ádám, Szemes Mari, Soós Edit, Mádi Szabó Gábor, Bárdi György, Benkő Gyula, Horváth Tivadar, Bitskey Tibor, Gera Zoltán (te jó ég, de jól esett most leírni ezeket a neveket, önmagában egy időutazás…).

Kis Klára élete nem volt könnyű. Fiatal lány korában operaénekesnek készült, különösen Wagnert szeretett volna énekelni (Nagyapa a Walkűrből a Wotan búcsújá-t le is fordította neki magyarra, “csak úgy, mert miért is ne?”). De végül először Kolozsvárott színészkedett, majd ugye Pesten, akkor már főleg a hangjával dolgozva. Az, hogy milyen átszellemülten tudott a hangjával játszani, általa mély hatást kiváltani, az a Kis Klára 14-15 éves korából származó, korai versből is kiderül:

Kis Klára énekel
Mintha szellemeket akarnál
idézni, óriásokat,
kiknek hatalma elragad,
úgy ülsz néha a zongoránál,
úgy énekelsz: a túlvilágba
kapcsol valami titkos és
ijesztő átlényegülés,
az isten vagy a semmi vágya.
A zene érlel. Mint imában
a bűnös, vagy mint nyers vasak
a villamos tekercs alatt,
átváltozol az áramában
s oly erő száll meg, oly varázslat,
hogy már te tanítod apádat.

Ezt fűzte hozzű később Szabó Lőrinc a Vers és Valóságban:

Ebben az időben Kisklára 14-15 éves lehetett. Tulajdonképpen a Zeneakadémiára járt és Wagner-énekesnő szeretett volna lenni. Én már 5-6 éves korában rendszeresen elvittem az Operába, ahol a nagy szimbolikus mesejátékokat itta magába és a wagneri zenét legfőképpen. Otthon aztán mindent énekelt, és már akkor többet tudott persze szakmailag, mint én. Egy ízben – ez idő tájt – Debrecenben nyaralván a nagymamájánál, a mai Déry Múzeum melletti lakásuk udvarán 5-6 további kartársát operatársulattá szervezte és hihetetlen módon „előadták” a Walkürt, amelyet az utcáról bejött rendőr is végighallgatott. Erről én egy névtelen színes riportot írtam akkor Az Estbe, elhallgatva persze a valódi személyt, és csak a gyermeki érdekességet tárgyalva meg. – Kisklárának majdnem abszolút hallása van, Lócinak abszolút.

A gyerekek melletti tapasztalások Nagyapámat talán mindennél jobban, de az biztos, hogy egész különleges módon érintették meg: az Élettel küzdő-birkózó, szenvedélyes lelki adottságú emberként nehezen lelt ő hétköznapi nyugalomra. Ismert az évekkel korábbi Különbéke c. verséből is, hogy a gyerekek, a saját gyerekei társaságából merített erőt a környező Világ gyakori brutalitásával szemben:

(…) különbékét ezért kötöttem
a semmivel,
ezért van, hogy csinálom, amit
csinálni kell,
ezért becsülök úgy egy-egy jó
pillanatot,
ezért van, hogy a háborúban
verset irok
s a leprások közt fütyörészek
és nevetek
s egyre jobban kezdem szeretni
a gyerekeket.


A fenti videó klipben, a Rátóti Zoltán által felolvasott részletből kiderül, hogy Lánczy Margit, az akkori Nemzeti Színház színésznője egy ponton csokorba gyűjtötte a gyerekverseket egy előadás erejére. De nem kellett sokáig várni arra, hogy Kis Klára, bizonyos szempontból még hitelesebb módon adja elő őket.

20181128_153439.jpg

A mellékelt képen látható férfiú, a kb. 3 éves Apukám (róla egy nagyon személyeset halálának 20. évfordulójára itt írtam). Lóci – akit azonban a család, így Kis Klára is csak “Pöntyinek” szólított – még kicsi volt, de Klára néném már akkor szavalta a róla szóló verseket.

Fiú ihleti, Apa írja, Lánya szavalja – “családi biznisz”, mondhatnánk… De szólt erről még Szabó Lőrinc is, egyébként pont egy rádióadásban, melynek Családi kör volt a címe (később nyomtatásban is megjelent).

Különös találkozások ezek; az apa verset ír a lányáról, s eltelik egy sor esztendő, és a verset már maga a címzett adja elő; ír a fiáról, s a költeményt a fiú nénje szavalja. (…) Otthon az egyik gyermek, a kisebbik hallgatja a rádió előtt, hogy azt a verset, amelyet az ő gyermeki töredékéből szélesített igazi költeménnyé az apja, hogyan adja elő a másik gyermek.

20181128_141452.jpg

Ekkor Kis Klára még csak tizenéves, de már “egy idő óta előadóművésznői címmel emlegetik…”, és Szabó Lőrinc is azt írja róla: “A régi Kis Klára ma már a munkatársam.”

Nagyapa utolsó képeslapja, halála előtt kevesebb, mint egy hónappal íródott Balatonfüreden (a több százból, melyeket írt) ez is nagynénémnek szólt:

Kedves Klára (kicsi),
most hallom a háziak egyik “függelékétől”, vagyis vejétől (…), hogy legközelebbi szombaton (szept. 14.?), 15 óra tájban a Petőfin, a legújabban zajlott bayreuthi játékok alapján leadják a Rheingoldot! S minden héten jön ezután valami, az egész Ring és a Parzifál. Hát ezt én mindesetre megírtam. — Egyébként ma kaptam a 2. injekciót, az idő ragyogó, a meleg nyári. … Remélem, túl vagytok a takarítás gorombáján.
Anyuval együtt sokszor csókollak:
Édesapád

Az idő ragyogó, a meleg nyári volt azon a napon is, amikor Szabó Lőrinc meghalt: 1957. október 3-án. Mi egyébként azóta gyűlünk a temetőben, immár 61 éve. Eddig csak kétszer esett az eső aznap…

Kis Klára istenítette apját. Kölcsönös szeretet, de Kis Klára számára soha be nem teljesülő lány szerelem volt ez: talán ez izzott a hangjában is – melyet sajnos már nem hallhatunk (kerestem, de nem leltem tőle hangfevételt, pedig szerettem volna, ha ide egy olyat is beilleszthetek). Ő maga ezt írta édesapja halála után nem sokkal:

A nagy költővel, Shakespeare, Goldoni, Kleist, Racine s összes “örök barátai”-nak fordítójával a színész-gyerek hosszabb ideig szeretett volna együtt dolgozni, játszani, mesélni. Megérni a “2000”-et, ahogy ő is remélte Barátaimhoz című versében.

Nem így lett.

Közvetlen halála előtt még beszámolhattam neki arról, hogy a Huszonhatodik évből mondok szonetteket Timár Józseffel a Rádióban. Sem ezt az adást, sem a többit, ami aztán jött, már nem láthatta, hallhatta. A Tücsökzenéből mondtam temetése televízió-felvételének képei és gyászzenéje alá, öcsém, Lóci tévés rendezésében a Sírfelirat című verset.

Az utolsó altató “mesét” én mondtam neki…

Én magam Kis Klárát kisbaba koromban ismertem. Akkorra nagyon nehéz, és hosszan elhúzódó betegség, morfium epizódok, újraéledések drámái után, már csak ágyban fekvőként. Igazi emlékem nincs is róla, hiszen másfél éves voltam, amikor elhúnyt. De legendákat ismerek arról, hogy én, az egyszem utód, Lóci lánya, Kis Klára unokahúga kisbabaságommal milyen hullámveréseket idéztem elő a “két özvegy”, nagymamám Klára mama és nagynéném Kis Klára szívében. Anyukám elmesélése szerint (furcsa, de így van) leginkább hanggal kapcsolódtunk. Kis Klára el volt ragadtatva a gőgicsélő hangoktól, és azokat a lehető legnagyobb színészi átéléssel ismételgette akkor, mikor én épp nem voltam ott. Mintha még hozzám is a hangjával tudott volna a leginkább közel kerülni.

Nem hiszem, hogy családom tisztes tagjainak lépteit valaha is beérem, de az biztos, hogy hálásan sétálok a nyomdokaikban.

Ezeket a rádió adásokat tehát – többek közt – Kis Klárának a rádiószínésznőnek ajánlom.

Végül pedig álljon itt egy kevésbé híres Kis Klára vers, a Lóci versek (több, mint) méltó párja, melyben a költő apa (ismét) a gyerek, a lány, illetve a benne épp bontakozó Nő által látja meg a káprázatokkal könnyen összetéveszthető szépséget – és a valóságot:

Káprázatok
Játékot vettem, mikroszkópot,
zsebbevaló kis vascsövet
és lelkendeztem, hogy milyen szép
a légy, a virág, a szövet,
hogy szemem most a millimétert
arasznyira tágítja szét
és végre látom, megtanúlom
a valóság szerkezetét.
Mesebeli meglepetések
rajzottak elő: túlvilág
(vagy inkább alvilág) derengett
szemembe a kis csövön át
és nekem tetszett a varázslat,
hogy szétbontom a látszatot
és szint, formát és összetételt
kiigazitok, átszabok,
ugy éreztem, hogy óriás lett
bennem erő és értelem
és kaput nyit, mint soha eddig,
elém az egyik végtelen:
uj szervem nőtt, isteni látás,
ragyogott, repült az agyam:
mint égbe a pilóta, én úgy
fúrtam az anyagba magam.
Lassan mégis elszomorodtam.
Bámultam még, bámultam a
csalán fulánkját, a kabátom
szőr-erdejét s hogy a sima
papir mily vad terep, – de láttam,
hogy a sok igazság alatt,
melyet a tükrös, lencsés műszer
ceruza-teste megmutat,
uj igazság van s azt is ujra
tovább lehetne bontani
s hogy óriás szemeim inkább
egy törpének a szemei,
egy hangyának, egy nyomorult kis
féregnek, aki a saját
arányai káprázatából,
uj káprázatba szédül át.
Végül idegen lett az uj szem,
a mindentlátó öntudat,
s fájt, hogy mialatt túlvilággá
növeltem a világomat,
szét is rágtam, szételemeztem
azt, ami összerakva szép,
fürészporrá a büszke tölgyfát,
pontokká a szirmok szinét,
és letettem a csodagépet
(az utas hazaérkezik)
és felnéztem, mint aki ébred
(vagy talán ép most álmodik?):
felnéztem, az ablakra néztem,
s ki a kertbe, az orgonás
tavaszba (dél volt, közönséges,
szokott ünnepi ragyogás):
közönséges emberi szemmel
néztem, soká s bizonytalan,
az életbe (melyben ki tudja
mennyi tény s mennyi mese van):
a fénybe, káprázatba néztem…
S jött lányom, a kis Klára… És:
– Akarsz látni valami szépet?
– húztam magamhoz – gyere, nézz,
nézz csak ide… Ebbe az… Igy ni…
most majd jól látsz… – S míg a gyerek
a valóságot leste (mint én
az előbb) és lelkendezett,
én őt néztem, a lányt, a nagy lányt,
s a gyönyörű mozdulatot,
mellyel a cső fölé hajolt: a
hazugságot, a látszatot:
őt bámultam, minthogyha csak most
venném észre, hogy… – Jaj, milyen
nagy lett, – mondta, – egyszerre minden! –
és én lehúnytam a szemem
s ő megint szólt: – Nahát, de furcsa!
Nem hittem volna!… – S ebben a
pillanatban ragyogni kezdett
előttem, ahogy még soha,
valami fény ragyogni kezdett
s a ragyogásban ujra őt
láttam: ott tündökölt előttem,
a lélek szemei előtt:
s valóság volt, valódi álom,
mese volt, valódi mese
s felujjongott: – Te apu, ennél
szebbet nem láttam még sose! –
– Én se, – feleltem és hunyt szemmel
csak simogattam a haját,
és, azt hiszem, ugy mosolyogtam
mint vak, aki az égbe lát.

Szeretettel,

Gáborjáni-Szabó Réka


(A cikkhez a családi anekdotákon túl Sándor Judit, Liszt Ferenc és Kossuth-díjas operaénekesnő, Kis Klára egész életén átívelő, legjobb barátnője által írt könyvet is használtam. Címe: “Szeressétek a gyermekeimet!”. Szabó Lőrinc, a költő apa. A Móránál jelent meg, 1982-ben.)

 

Kérdezzetek!

Akkor jó egy a rádió (rádi-JÓ), ha olyanról hallhattok, ami Titeket is érdekel! Milyen témákról, kérdésekről hallanátok legszívesebben?

Kérdezzetek hát!

Olyat is, amit máshol, mástól nem mernétek megkérdezni a nőiség, az anyaság és a szexualitás témáiban.

Minden kérdés fontos és érdekes – nincs olyan, hogy valami “butaság”, sőt, azt szeretném, hogy itt olyanról is szó eshessen, amiről beszélni máshol nem lehet.

A kérdések anoním maradnak természetesen, de örülök, ha név nélkül azért pár szóban elmondtok magatokról annyit, amennyi a válaszadáshoz szükséges lehet.

A kérdéseket alább a “Kérdések, témajavaslatok” mezőbe írva tehetitek fel.

A válaszokat nem egyenként adom, hanem azokat először összegyűjtöm, majd tematikusan rendszerezés után dolgozom fel hangadások formájában.


Az eddigi összes podcastot a Főoldalon oldalon találod időrendi felsorolásban.

Érdemes lesz tehát visszalátogatni, ha a válaszra is kíváncsi vagy!


Figyelem!

Ez itt nem a konzultációk vagy a személyes terápia helye!

Ha komolyabb kérdésed, gondod lenne, keress meg külön! Amennyiben kismama témában konzultálnál a www.jogaszules.com honlapon. Női témákban pedig a www.noijoga.me oldalon keress meg!


 

Hold Hétfők – 6 alk. ciklusjóga

holdhetfok2
Kép forrása: Mysticmamma

Ez a 6 alkalmas női jóga (finomenergia-tudatos mozgás) sorozat a ciklusgondozás program része, a Hold Hétvége tanfolyam párja, mely során a menstruációs ciklus hat ajurvédikus, energetikai és hormonális szakasza alapján gyakorlunk. Kifejezetten test fókuszú tanfolyam, ahol mozgunk, illetve mozgásos meditációkat és célzott légzésmunkát végzünk ciklusunk harmonizálása, egészsége érdekében.

A hét Hold napján, vagyis hétfő délutánonként, hat alkalommal gyakorlunk együtt, női körben, a ciklus szakaszai alapján. Minden héten elvégezzük az alapprogramot, majd a ciklus szakaszaihoz kapcsolódó hat különböző gyakorlatot, légzést, meditációt és “rítust”.

A tanfolyam nyitott minden érdeklődő nő számára.

A tanfolyam (praktikus okok miatt) nem tud az épp aktuális Holdálláshoz, vagy a résztvevők aktuális menstruációs ciklusához igazodni, tehát ha a későbbiekben egyénileg is folytatnád a programot, ezt majd Neked kell a saját ciklusodhoz időzíteni, otthon.

Azt, hogy ezt pontosan és részletesen hogyan teheted meg a tematikailag kapcsolódó, két havonta induló, két napos Hold Hétvége műhelyen tanulhatod meg.

Ehhez a gyakorlati tanfolyamhoz a Hold Hétvége – 1. két-napos hétvégi műhely (valamikori) elvégzése nem kötelező, de erősen ajánlott, mert az elméletet, a magyarázatokat, a ciklusunk belső áramlásának menetét, illetve ha szükséges annak egyensúlyozását, gyógyítási lehetőségeit ott sajátíthatjátok el. A Hold Hétvége tanfolyamhoz egy majd 100 oldalas, alapos jegyzet is társul, ami ennek a két tanfolyamnak otthoni kiegészítője hivatott lenni.

Ezeken az alkalmakon komoly magyarázatokra, átbeszélésre, elméleti betanításra nincs idő, de természetesen rövid kérdés-felelek típusú konzultációra mindig van mód, és én örömmel várom is a kérdéseiteket.


IDŐPONTOK:

A dátumokról az IDŐPONTOK, JELENTKEZÉS, HELYSZÍN oldalra olvashatsz!

ÁR:

A 6 alkalom 25.000.– Ft

(A Hold Hétvégével együtt, kombinált bérletben, kedvezményesebb.)

ELŐJELENTKEZÉS / FELIRATKOZÁS:

Kérlek az IDŐPONTOK, JELENTKEZÉS, HELYSZÍN oldalon található Doodle linken iratkozz fel, majd mindenképp várj tőlem a kurzus indulása előtti napokban egy visszajelző e-mailt.

JógaSzülés – Felkészítő kurzus

Majdnem 20 éve találkozom hetente többször kismamákkal, testmozgással, jógával és elméleti tanfolyamokkal készülünk a szülésre és a poszpartum időszakra. A szülésfelkészítő kurzus a kismamajóga órákat egészíti ki: a testfókuszú gyakorlás mellett előadások is hasznosak egy várandós számára. A program holisztikus, és mind a bábai modell, mind a modern szülészeti ismereteket felvonultatja. Az egyik legrégebbi független szülésfelkészítő tanfolyamként 18 éve segíti a szülésre készülő kismamákat.

További információk a JógaSzülés honlapomon.

Méltón önmagunkhoz

onmagahoz_melton_flipped_1200x600

Változó világunkban oly sok nőt láthatunk önmag(j)ába zárva, mintha a belsőjükbe való hozzáférés letiltott lenne. Gyakorló női körös tagként, illetve munkám során tényleg sok nővel találkozom és gyakran szíven üt (engem is és persze sok más résztvevőt, vagy kollégát is) az, hogy közülük milyen kevesen vannak azok, akik ténylegesen hallanak, látnak, éreznek, akik tanulni, változni készek. A legtöbb nő még mindig a tudattalan útját választja – választásában is tudattalanul. Mindeközben pedig gyakran látni, ahogy fokozatosan önmaguk bántalmazóivá válnak…

“Bárcsak láthatná!” – sóhajt fel ilyenkor a barátnő, a nővér. Nem kell szenvedni, áldozatként vergődni! De mivel kísérőként is fájdalmas és frusztráló látni a dermedtséget, könnyű kritikussá, türelmetlenné, ítélkezővé válni, főleg, amikor tudjuk, hogy lenne más lehetőség, lehet segítséget nyújtani, kiutat mutatni.

De kedves Nővérek! Sosem tudhatjuk igazán, hogy a Nő velünk szemben milyen mélyen izzó tüzet táplál magában! Mi van, ha a külseje még csak kicsit sem láttatja meg a benne rejlő potenciált, belső lávaként hömpölygő erőfolyamot? Mi van, ha egy ciklusának még a végére kell, hogy érjen? Mi van, ha bátorítónak szánt szavaink erőszakként hatnak rá, ami miatt még néhány fátylat maga köré teker, önvédelemből? Mi van, ha azzal teszünk jót neki, hogy hagyjuk őt belemenni egy folyamatba, ami elsőre bántónak tűnhet, de az Ő számára mégis kincseket adó tanulságként szolgálhat?

Ki tudunk-e annyira térni megszokott önmagunkból, hogy megláthassuk a velünk szemben ülő Nő bölcsességét? Képesek vagyunk megtalálni magunkban azt, amivel támogatni tudjuk őt életének (kis és nagybetűs) Választásaiban? Tudjuk-e tisztelni őt Önmaga méltóságában?

Ha van energia, amitől a nők az elmúlt évezredekben megfosztva kellett, hogy éljenek, az a (valódi) méltóság. Ki vagyunk éhezve önmagunk méltóságának megélésére. Ez nem üres hajlongás a másik előtt, nem is “csak” együttérzés. Amikor barátaink, nőtársaink, segítőink külső tükrében meglátjuk Önmagunk méltóságát, valami egészen mély szinteken változik meg, lényegül át mindannyiunkban.

Nem kell másnak lenni, tökéletesnek, szépnek, megfelelőnek, elég annyi, hogy Önmagunk valódi természetéhez lehessünk méltóak. Ha ehhez társként, barátként, női körös tagként teret nyújtani lehetőségünkben áll, ajándékot, pillanatnyi lehetőséget kaptunk az élettől ahhoz, hogy mi magunk is azzá lehessünk, akik vagyunk.

Ha ilyenkor (vagy emiatt is) egy izom ellazul bennünk, talán ellazul az előttünk, mellettünk ülő társunkban is. Lehet, hogy ennyi elég tőlünk. Lehet, hogy elég csak vele együtt lenni, és átölelni őt Önmaga Méltóságának érzetében.

Társatokként a változásban,
Réka

Adatvédelmi tájékoztatás

Kedvesek!

Személyes adataitoknak biztonsága kiemelten fontos számomra is, ezért szeretnélek tájékoztatni, hogy a cégünk, vagyis a VD50 Kft. felkészült a mai nappal életbe lépett új európai adatvédelmi szabályozás (GDRP, azaz General Data Protection Regulation) betartására.

A korábban megadott személyes adataid csak úgy mint eddig, a továbbiakban is megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak teljes körültekintéssel kezeljük, az engedélyed nélkül harmadik félnek át nem adjuk. Az új rendelet előírásainak megfelelően frissítettük adatvédelmi tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashatsz el: https://noijoga.me/adatkezelesi-es-suti-tajekoztato/

Tájékoztató levelemmel kapcsolatban további teendőd nincs.

Meleg, üdvözlettel,

Gáborjáni Réka
női és perinatális konzulens

KIKTŐL TANULTAM?

30 éve jógázom, 25 éve tanítok és 18 éve foglalkozom nőkkel – persze még régebb óta magammal. Életemben hullámszerűen váltakoztak férfiasabb és nőiesebb periódusok, mindez saját természetem megismerésének irányába vezetett. Most is egy bizonyos ponton állok abban az áramban, amit Életnek is hívunk, és egyre jobban tudom élvezni azt, hogy – jó pillanataimban – az árammal eggyé válva nem akarok akarni. A nevünk “hívás”, engem Rékaként folyónak – áramlatnak hívnak, Aradhana, a ritkán használt, de kedvelt spirituális nevem pedig arra emlékeztet, hogy minden pillanatban azt éljem meg, ami akkor és ott valójában VAN.

Női jóga és ajurvéda tanár is vagyok,  vagyis a kifejezetten a női testre szabott, testtudatos és finom testérzékelésekre fókuszált mozgásóra (jóga) lelkesít!

Hosszú évek óta kutatom, mind magamban, mind külső forrásokban azokat az elfeledett női tanításokat, praktikákat, amikkel a nők évezredek óta erőben és egészségben tartották magukat. A közös munkánkban a ránk jellemző női egészségünk elmélyültebb értésére törekszünk, mert önmagunk értéséből és elfogadásából hosszútávú életmódbeli változtatások következnek (és nem pusztán szezonális lelkesültségből származó, illékony diéta vagy fitnesz időszakok).  Ezek főleg preventív, betegség megelőző, de gyakran gyógyító, egyensúlyba visszaállító hatású praktikák.

reka-teaching-ovalEmellett az egyik legtapasztaltabb, szenior Kismamajóga oktatóként több oktatóképzés résztvevője is vagyok. Dúláskodtam hosszú évekig, és folyamatosan tartok testfókuszú szülésre felkészítő, ún. JógaSzülés™ tanfolyamokat (melynek kidolgozója vagyok), illetve kismamajóga órákat. A mai napig a kismamáktól tanulom a legnagyobb alázatot a női lét szakralitásával és a szellemi minőség hétköznapi, testben való megtapasztalásával kapcsolatosan: nagyon sokat kapok tőlük. Erről bővebben itt: www.jogaszules.com

A női és  a kismamákkal kapcsolatos munkám mellett néha elfog az írhatnék is: a nőiséggel kapcsolatos írásaimat a Nőijóga honlap első oldalán olvashatod.

Három gyönyörű gyerekem van és angol születésű, zongoraművész-zeneszerző – jógaoktató – ultramaraton futó – vízböjt coach férjemmel 25 éve élünk és tanítunk együtt és külön. Az ő férfias támogatása nélkül nőiségemet sem élhetném úgy meg, ahogy azt most tehetem. Férjem Tallis Shivantar honlapja és az óráival, böjtös táboraival, és futásról szóló cikkeivel kapcsolatos részletek itt: www.waterfasting.org


Szakirányú tanulmányaim, tanáraim:

Nem szakirányú képzéseim,  végzettségem:

  • 1989-92. Francia Nyelv-, és irodalom, Filozófia, Esztétika (ELTE/BTK)
  • 1989-1994. Angol Nyelv-, és Irodalom MA (ELTE/BTK)
  • 1994-97 ELTE BTK Doktori képzés – 20. sz. angol irodalom
  • 1995-96. 20. sz-i angol irodalom doktori képzés (PhD, DPhil) – Brasenose College, Oxford
  • 1996-2000. Miskolci Egyetem BTK Angol Tsz. angol irodalom – adjunktus
  • 1997. James Joyce Archives, Zürich, Svájc, kutatói státusz

Ima a férfiakért (téli napforduló elé)

WinterSolstice1_1200

Az évkör legsötétebb időszakában, a leghosszabb éjjel környékén a Hold is sötét (újhold) lesz idén. Elgondolkodtató, hogy 2017 végén a téli napfordulókor megszülető maszkulin fénnyel együtt fog ő maga is nőies holdként újjászületni.  Szép, bensőséges, csendes sötétben várhatjuk a Jul/Yule (“a pogány Karácsony”), a téli napforduló ünnepét.

Néhány gondolat…

… melynek olvasása mellé, vagy épp a téli napfordulós “vision quest”-hez íme egy “kis éji zene”:

 

Persze nemcsak ebben az idei hangsúlyos homályban, hanem máskor is kettős ez a számomra nagyon kedves ünnep. Egyre többünknek nyilvánvaló, hogy a legnagyobb (mesterséges, fogyasztói, giccses) fényár veszi körbe ezt az időszakot, pont a külső világ domináns sötétje miatt, illetve azért, mert annyira nehéz ránézni ugyanennek belső, lelki vetületére.

Pedig ez az időszak valójában a bensőségességről szól(hatna). Arról az alig pislákoló, a karácsonyi újszülött kisbaba/Kisded formájában szimbolizált lángról, melyet éppenséggel csak a legnagyobb sötétségben lehet meglátni, hiszen a túl sok, a túl vakító fény kioltja ezt kifinomult minőséget, ezt a még épp, hogy csak fel-felvillanó, nem is igazán a szemnek szóló finom tündöklést… Tény: a fényt meglelni sötétségből indulva a legboldogítóbb. A szív ragyogása nem a látványostól, nem a külsőségektől élhető át a legteljesebben. És szomorú, de valljuk be, bár egyre többen küzdenek a külső nyomás ellenében, de évről évre mégis egyre kiüresedettebbnek érezzük a nagy adventi fogyasztói hajsza utáni ünnepet.

Másra is emlékeztet azonban engem ez az egész tendencia. Máskor is felfedezem ezt a furcsa kettőséget a világunkban. Máskor is szembesülök a mesterséges fénnyel, az ál-ragyogással, a valódi karakter hiányát elfedő túlzással, az extrovertáltsággal nyakon öntött belső erőtlenséggel – azzal, ahogy a (nem gender/nemi értelemben vett) patriarchális erőszak leuralja a belső maszkulint – férfiban, nőben egyaránt.

Miért hozom elő ezt most Karácsony környékén? Mert nemcsak keresztény kultúrkörben ünnepeljük ilyenkor a kis Istenember megszületését, hanem még a kereszténységet megelőző kultúrákban (sőt a jelenkorban is sok földrajzilag egymástól távol eső helyen) pont ilyenkor, a csillagászati napfordulókor kerül elő a belső maszkulin, a kiáradó energia elsődleges feléledésének ünnepe.

wintersolsticesunkingA kelták nagy ihletettséggel a Napkirály, a Nap-Fiú (Sun/Son) megszületéséről beszélnek. Az év nagy kozmikus kereke fordul, sőt megtorpan egy pillanatra most. Áll – mielőtt megfordulna. Ebből a lélegzetvételnyi szünetből, ebből az idő-tér vákumból pattan ki az életszikra, a Pislák.

A kelták pogány ünnepei az év során már többször fordultak az általuk Napkirálynak nevezett erőhöz. Nyáron, Lammas (augusztus eleje) gabona ünnepének idején a magokat elszórva, ritualisztikusan eltemették őt a Földbe – előre jelezvén az előttük álló időszak tendenciáját, azt, hogy a fény a világből az ősz során majd a meleg a föld alatti gyökérvilágba húzódik vissza. És jó ideig ott is marad az Alvilág uraként, Hádészként, Plútóként, a Halál királyaként. Átlényegülve ebben az időszakban, a föld anyai méhéből újjáépülve viszont téli napfordulókor NapFiúként születik meg ismét. Ennek sikerességéhez imádkoztak.

És ide fordulok én is idén – nagy átérzéssel és szeretettel tekintek a bennünk, férfiakban, nőkben egyaránt élő maszkulin elvhez, mert úgy érzem nagy gondban van!

Életem és munkám nagy részében, szülések környékén munkálkodó dúlaként, testi-lelki konzulensként hangsúlyosan a női, feminin minőségekkel dolgozom. Persze önmagában női princípium nem létezik, úgyhogy már jó pár év óta egyre egyértelműbb számomra, a maszkulinnak mekkora szüksége van a támogatásra.

Látom a maszkulin torzulását, még nőkben is: néha a maszkulin hiányos bennük, pl. az önkifejezésükkel van gond (néha önmaguk megfogalmazásáig sem jutnak el), de gyakran épp, hogy ez a kiéletlen, így ismeretlen erő elszabadul, torzulva tombol. Rombol. Egészséget is.

Látom ezt férfiakban is, akik nem ritkán  kerülnek extrovertált, néha túlzó, sőt agresszív erejük hálójába, hajtanak előre, de mégis ennek ellenére és/vagy emiatt oly sokszor érzik távol magukat az önmaguk kiteljesedettségétől. Illékony a központ. Magányosak.

Téli napforduló… Most van annak ideje, szakrálisan, hogy az elkövetkezendő új év yang minősége a yin mélyéről megszülethessen. Most vajúdjuk, nők, férfiak, mindannyian, belsőnkből, mélységeinkből a jövő év Új (Belső) Férfiúját. Milyen lesz? Mit hoz el? Mit láttat meg? Mire tanít majd? Hová vezet? Merre visz el minket táncba majd? Ezek azok a kérdések, melyekre ebből a most születő energiából sarjadó választ a jövő év ad csak majd.

 

Persze mindeközben pergő, külső világunkban is láthatjuk, hogy az elmúlt évezredek torzult, patriarchális világa porlad (lásd csak a legutóbb a “nagy port kavart” #metoo ügyeket és azok hozadékát), érezzük azt is, hogy nagy a tét, rezeg a léc, átalakul a világ… De sokszor nem tudjuk, kik vagyunk, nem tudjuk kihez forduljunk. Ebből a Vajúdó Világból a maszkulin fény energiája, az Apa tiszta minősége, az utat mutató fáklya, a tisztánlátás képessége legalább annyira hiányzik, mint a valódi Anyai, befogadó s megtartó méh erő.

Konkrétan a férfiak maguk is küzdenek magukkal, magukban. A külső világ nem hoz feloldást számukra. Sok közülük kiég, homályba vész. Eltűnik. Lelép. Menekül. Leginkább önmaga fénye elől iszkol. Sokan eközben maguk mögött a pusztítás barázdáit húzzák az őket (is) tápláló (anyai, női) földbe. Sokan fel sem fénylenek, bújkálnak, hátat fordítanak önmaguknak, kerülik kiteljesedésük lehetőségét is. “Minek gyújtsak fényt magamban?”– kérdik. “Még kiderül, hogy amit annak fényében meglátnék, riasztóbb, mint ez a félhomály…”

 

Nagy a sötét itt Újholdkor az Év leghosszabb éjszakáján…

Mit is tehetnénk, hogy életben tartsuk magunkban a sötét közepén a fényt?

wintersolstice3

A  régiek tanácsa szerint tehetjük azt is, hogy mi magunk ébren maradunk. Ha van kedved, csatlakozz hozzám a téli napforduló időszakában, bármikor, amikor időd, ihletettséged engedi.

Virraszthatunk együtt a Téli Napfordulós időszak éjjelein. Vagy legalább lefekvés előtt fél órát szánhatunk arra, hogy magunkba merülve mécsest gyújtunk a sötétben.

És ennek fényében látni kezdhetünk…

Lelki szemeink előtt látni kezdjük a szeretett férfiainkat, apáinkat, fiainkat, férjeinket, szerelmeinket önmaguk teljes fényében és ragyogásában. Kiábrándult szemeink homálya mögül engedjük előtűnni a bizalom és a szeretet csillogását.

unspecified-4-e1482372247459Nem könnyű lelki gyakorlat ez… Viszont igazi…

Mert vajon életben marad-e ez a kinti és benti terekbe születendő FérFiú, ha világát nem hisszük? Vajon képesek vagyunk-e képzelni, meglátni ki és mi ő?

Nehéz, mert a konkrétumok gyakran kegyetlenek, kimerítőek, fájdalmasak. Gyakran kishitűségből fakadóan (ál)hatalomra éhezik a külsőség. De ezt látván látva is, megvan-e az erőnk, hogy a látomásunkat tovább szüljük? És ha legmélyebb feminin megtartó erőnk kútjából merítve öleljük is őt, bírjuk-e vajon még tovább, olyankor is, amikor épp hála helyett, megsebzettségéből mondjuk visszavág?

Nem könnyű a feltámadásért imádkozni! Át kell előtte élnünk az elmúlást is. Valami biztosan halni, távozni fog – halnia-távoznia kell ahhoz, hogy az új megszülethessen. A régi kép, a régi elvárások, a régi, begyakorolt, komfortossá vált viszonyulások le kell, hogy hulljanak, ha szép, új, Világ(osság)ot remélünk.

De ha kitartunk, mint amióta (kettős jelentésben) a “világ világ” asszonyok ezrei tartottak ki az évnek ebben az időszakában, akkor megszülhetjük halottainkat, megláthatjuk, ahogy a szemük újra nyílik. Ott a fény. Tekintetük mélyéről lágyan pislákol a szeretet.

 

Még egy idei sötét Napfordulóból is születhet új év, új hold.

Bennük – Bennünk pedig a FényFiú is újjászülethet.

Áldott és előre mutató Ünnepeket, megtisztult minőségekkel teli Újévet kívánok, nagy melegséggel, szeretettel,

Réka

 

Decemberi ajurvéda

winter_road_to_Oroszi
Hó az Orosziban felénk vezető úton

Erős változásban van körülöttünk az időjárás ezekben a napokban, és majd az Ünnepek is közelednek, érdemes tehát időt szánni arra, hogy átgondoljuk, hogyan tudunk harmonikusan, az időszak testi-lelki és energetikai jellegzetességeit figyelemben tartva, akár ajurvédikus gondolatokat is megfontolva hangolódni a Karácsony időszakára.


(Az alábbiak a Négy Évszak Ajurvéda Nőknek kurzus résztvevőinek  íródtak, ízelítőül a jövő évi közös munkához, de nagy örömmel osztom meg ebben az időszakban mindannyiótokkal, szeretettel kívánva békés decembert, adventet! – Réka)


LELKIEK:

Az ajurvéda komplex tudomány, és bár az étkezéssel kapcsolatos útmutatásairól ismert a leginkább, az élet mély ismeretéről szóló, általános életvezetési tanácsai ezen bőven túl mutatnak. Az alábbiakban tehát először a lelkiekre vonatkozó, ajurvédikus szellemben fogant gondolatokat osztok meg Veletek:

Őszből télbe fordultunk és ez a váltás az év leghosszabb éjjeleihez közelítve erősen megérződik testünkben, lelkünkben. Amennyire az Ünnepekre való készülődés az egyik kedvenc időszakom az évben (kinek nem?) és nálam is lelkes, belső készülődéssel telnek ezek a tél eleji napok, a modern világnak van még egy külön felvillanyozó hatása: gondoljunk arra, hogy ebben a hosszabbodó sötétségben hány mesterséges csillag ragyog a kirakatokban!

autumn1
Késő ősz: begyűjtés, fészkelés

Érdemes arra figyelni, hogy egyensúlyban maradjunk magunkon belül, és a természet valódi hívását ne fedjük el túlzó aktivitással. Az ajurvéda szerint az ősz korai fontos témája a begyűjtés, a fészkelés, ám itt ősz és tél fordulóján már úgymond a “gyökérenergiák” hívnak magukkal lefelé és befelé magunkba. Pár hete, arcunkat a hűvösödő őszi  fényben fürösztve még láthattuk a természet utolsó bőségeit, ajándékait, ideális esetben korábban sikeresen feltöltekeztünk az utolsó napsugarakkal, meleggel.

winter_root
Gyökérenergiák Orosziban

De a kelta Samhain ünnep havában, november második felétől elérkezett az az idő, amikor a régi világ emberei a külső világtól ételre, energiára, inspirációra már nemigen találhattak.  A modern világban is érezhető, ahogy bensőségesebbre fordul a hangulatunk. Egy befelé és lefelé húzó energetikai folyamat indult el tehát már az ősz végén, de ez igazán most kezdi el éreztetni hatását. Ez a folyamat egészen tavaszig tart majd, tehát még csak az elején tartunk.

Az ajurvéda több, mint 5000 éves tudománya nagy ívekben, szezonális tendenciákban gondolkodik, és azt javasolja, ne pazaroljunk. Ne szórjuk külső és belső energiánkat feleslegesen, mert jön még a január, a február, szükségünk lesz majd a tartalékainkra, hogy a modern világban oly jól ismert tél végi depresszió, vagy legyengült immunrendszer, vagy megfogyatkozott testi vitalitás (és ennek következtében nehézkes testi érzetek, vagy akár a halmozódó zsírpárnácskák) ne keserítsék meg akkor napjainkat.

Most kell elkezdeni a tél végére, “prevenciós jelleggel” gondolni — nem pedig majd akkor a tüneteket kezelni…

Élvezd tehát a Karácsony előtti időszakot – nagyon is! De úgy tedd, az töltsön, ne pedig kimerítsen. Táplálkozz tehát kis, napi élmény adagokkal (mi az idei Négy Évszak Ajurvéda Nőknek programban saját magunknak írtunk napi önkényeztetési adventi örömkalendáriumot). Örvendeztesd meg magad minden nap egy pár percnyi kényeztetéssel, legyen az csupán néhány perc szép zene meghallgatása egy kedvenc bögréből elszürcsölt tea társaságában. Nem a nagy dolgok számítanak igazán, hanem azok “gesztusok”, amivel azokat tesszük, adjuk, fogadjuk.

december5
Bensőnkben a kincsek

Engedd magad bele abba a folyamatba, aminek úgy sincs értelme ellenállni: a lelkiekben befelé fordulásnak és energetikai értelemben lefelé mozgásnak húzó ereje a természetben mindenhol megmutatkozik. Bár a december még másról szól, de tartsd fejben, hogy a késő tél idején majd nemcsak a sötétség, de a mélység, az elmélyülés is társad lesz. Furcsa erre gondolni, mert nem így szocializál minket a külső világ, de hatalmas kincsek vannak méhünk mélyén, melyekre majdhogynem csak abban az ingerekben “vákuumos” időszakban lelhetünk  rá. Tapasztalt tél végi méhbe merülős nőtársaim talán még emlékeznek arra, hogy megfelelő felkészüléssel milyen mértékű töltekezéssé is válhat az évnek ezt a (január vége február eleje környéki) karakteres időszaka.

Naplózz

… ezekkel a gondolatokkal a háttérben. Ha nem szeretsz írni, akkor csak fejben ízlelgess, reflektálj a következőkre:

  • Mi az, ami magaddal kapcsolatban a leginkább foglalkoztat mostanában. Mik a pillanatnyi kérdéseid? Nem kell, hogy válaszaid legyenek, de tölts időt a kérdéseid pontos, konstruktív megfogalmazásával, fogadd méhedbe ezeket, és hagyd ott inkubálódni azokat tavaszig.
  • Télen sok a szorongás bennünk, és ez, ha akarjuk, ha nem, meghatároz minket valamennyire. Van-e olyan, ami aggaszt, talán szorongsz is tőle? Mondd ki, tedd ki az asztalra, nézz vele szembe! Ami praktikusan megoldható, azt oldd meg, ne halogasd! Ami nem ilyen típusú, azt azzal tompítsd, hogy ismerkedsz vele, nem engeded, hogy túl ijesztő (papír) sárkánnyá válhasson. Ne vigyél magaddal a mélybe olyat, ami nem oda való!
  • Készülj az ünnepekre: ebben az egyébként a szeretetről szóló időszakban, mi szokott (mégis) kibillenteni az egyensúlyodból? Mire kell ebben az értelemben (is) készülnöd, és hogyan tudsz előre a külső és belső “démonokkal” szemben felvérteződni? Mi szokott segíteni az ilyenfajta stresszes helyzetek kezelésében (ezeket mozgósíthatod is majd). Hogyan tudsz Te magad változni, más lenni egy kicsit ebben az időszakban, vagy akár családtagokkal kapcsolatban, úgy, hogy harmóniában élhesd meg ezt a Karácsony előtti várakozást és az ünnepeket?
  • Írj egy listát, hogy mi az a néhány rítus, amit a következő 30 napban (egy hónapban) gyakorolni fogsz? Lehet szezonális hangulatú is ez (az adventi éneklés is ilyen, vagy a cukor elhagyása mint karácsony előtti “böjt”, vagy egy ismerős felhívása minden nap, vagy 10 perces jogging a belső hő megtartására, stb stb).
  • Írj egy másik listát, hogy mit kell leadnod azért, hogy teret, időt teremthess a fenti rítusok számára az életedben?
  • Azt is írd le, mit vársz ezeknek a gesztusoknak, napi mini-rítusoknak a gyakorlásától? Később kiderülhet igazad volt-e?

Életvezetési és lelki javaslatok tehát decemberre:

    Tartalékolj, nézz előre, hosszú még a tél, ezért tudatosan élvezd ki azt, ami örömet ad, ha kint nincs sok fény már, töltekezz tudatosan belső fényekből. Készülj az alámerülésre, kezeld a (látens) szorongásokat, hogy majd később rálelj a tavasszal újjászülető, tél végén körvonalazódó belső magjaidra.


TESTIEK:

Az ajurvéda komplex tudomány, az alábbiakban csak általános javaslatokat tudok megosztani – természetesen. Ha komolyabb gondod van egészségeddel, keress szakértőt: személyes típusodnak való igazítást, eredményt ajurvédikus tanácsadóval konzultálva lehet igazán hatékonyan elérni.

Általánosságban szólva azonban az ajurvéda azt mondja ki erre az időszakra, hogy ez egy erős Váta felhangokkal rendelkező Kapha időszak. Tehát a fő kihívás ilyenkor az, hogyan tudjuk ennek a két (egyébként egymással szöges ellentétben álló) hatóerőnek a minőségét úgy harmonizálni, hogy abból a lehető legjobb (nemcsak karácsonyi kiskalács) süljön ki.

A telet a hideg, a nehéz, elnehezedő érzések, illetve a nedvesség fokozatos felerősődése jellemzi. A levegőben lévő sok nedvesség okozza azt is például, hogy (főleg a mi magyarországi klímánkon és tenger feletti magasságunkon) gyakran felhős az ég, ború van. Persze, hogy az ösztönlény bennünk az állatokkal együtt hibernálni kívánkozik: lelassulni, bekuckózni, stb. Ezek mind a Kapha dósha jellegzetességei, emiatt mondhatjuk, hogy a tél főleg Kapha évszak. Azonban ha alaposabban vizsgálódunk láthatjuk, hogy a hidegnek gyakran van száraz arculata is (a cseppfolyósság jéggé szilárdul), ez viszont a Váta dósha jellegzetessége, emiatt mondhatjuk, hogy a Váta is erősen meghatározza ezt az időszakot.


Általános javaslatok – hogy télen is megőrizhessük lelkesültségünket és vitalitásunkat:

Diéta:

A sok lelassulás érzet mellett érdekes módon pont télen működik a leghatékonyabban az agnink, vagyis az emésztő lángunk ereje. Arról van szó, hogy a hidegben a testünknek szüksége van tüzelőanyagra és melegre, és a külső tényezők életre hívják ezt a mindannyiunkban meglévő tüzet. Emiatt is kívánja a testünk a nehezebb ételeket, és  a nagyobb porciókat. Nincs is ezzel gond, ha nem esünk túlzásokba (lásd ünnepi lakomák), illetve ha a hideg ellenére kellő mozgással kompenzálunk. Ajurvédikus megfogalmazásban a kapha minőséget meg kell békítenünk anélkül, hogy a váta minőség kárára történjen mindez (ami a kaphát stimulálja, ezzel harmonizálja, az a vátát sajnos “feje tetejére állítja”).

Alapvetően tehát meleg, vagyis főtt ételeket együnk ebben az időszakban (a nyers nem szerencsés), melyeket hidegen sajtolt olajokkal dúsíthatunk (váta harmonizálás).  Megfelelőek az édeskés ízek, pl. gyökerek (répa, édesgyökér, sütőtök) és a krémes állagok.

A váta szárazságát pedig külső és belső olajozással tompítjuk: heti többszöri olajos, teljes testet érintő (fejbőr is) testmasszázs mellett napi 1-2 kanál ghí, vagy szezámolaj, esetleg kókuszzsír segít a rugalmasságunk megőrzésében.

A megfelelő belső tűz érdekében (kapha harmonizálás) pedig melegítő zöldségeket (retek, főtt spenót, hagyma, répa) főzünk és erősebben fűszerezünk (gyömbér, fokhagyma, fahéj, feketebors, cayenne, chili), illetve ezekkel a fűszerekkel is melegítünk.

Sok rostra is szükségünk van, de nem a száraz fajtára: télen a nedves, illetve főzéssel nedvesített rostokat részesítjük előnyben, pl. reggelire főzött zabkása, kukoricadara (puliszka), gyöngyárpa, tápióka, rizs, és ebédre remek étek a klasszikus ajurvédikus kitchari recept (online rákeresve számtalan receptet találsz majd). A zöldségeket mindig főzzük meg, még ha frisset is kívánunk, érdemes “ressre” (pl. wokban) pirítani, picit párolni, ami a túlzó és hideg nyers minőségeket tompítja bennük. A nyáron ismert friss salátákkal szemben téliesnek nevezhető saláta pl. egy reszelt sárgarépa tökmagolajjal, vagy cukkini (épp hogy párolva) mézes-mustáros öntettel.

A tej és a kapha nem férnek meg jól egymással, de ebben az időszakban a vátának a kis mennyiségű tej (esetleg magtej) nagyon jót tehet. Azért, hogy a kapha ne nyákosodjon be tőle, érdemes fűszerezni azt a langyosan elfogyasztott bögrényi tejes italt: isteni bele a kurkuma (indiai ízeket kedvelőknek), de egy csipet fahéj, vagy gyömbér, vagy szerecsendió pont az a bizonyos “x-faktor”, ami a tej kártékony hatását csillapítja.

A hideget, főleg a jeges és cukros üdítőket messziről kerüljük! Nem véletlenül szeretünk teázni ilyenkor. Mézből elég nagyon keveset hozzátenni (a méhészetet tanuló szól belőlem, amikor jelzem, hogy egy evőkanál mézért egy méhecske két teljes nyári hónapot dolgozik – tessék tisztelettel fogyasztani, mert minden cseppje nyári napfényből szüretelt téli kincs!), és érdemes steviával, vagy édesgyökérrel kísérletezni. Fűszerteák is remek hatásúak ilyenkor, és majdnem mindegyikük (gyömbér pl.) a felső légúti problémákra is gyógyírek.

Recept ötletek:

  • remek vérkeringés serkentő téli ital: 5 percig egy edényben forralj 1/2 teáskanálnyit a következőkből: őrölt (száraz) gyömbér, fahéj, szegfűszeg.
  • emésztő tüzet serkentő tea: gyömbér, fahéj, fekete bors, koriander mag, római kömény, édeskömény mag.

És ugyan melegítésekről, és táplálóbb ételekről szóltunk itt, de ne felejtsük, hogy időnként egy egy-napos böjt, vagy egy pár napos, ún. “mono-diéta” nagyon is jót tesz az esetleg túlterhelt emésztő tűz újra élesztésének. Ha itt december elején köhögéssel, felső légúti gondokkal küzdesz (az évszakváltás tipikus tünete), akkor kifejezetten javasolt legalább pár napra a húst, a tejtermékeket, a cukrokat, és a gabonákat pár napra pihentetni és csinálni egy “nagymama-zöldséglevese” kúrát (csak zöldséglevest ehetsz 2-3 napig).


Életvezetés, testmozgás, napi rítusok télre:

 Ha ezekről többet szeretnél tudni, vagy az ajurvéda mélyebben érdekel, érdemes elgondolkodnod a személyes találkozáson.

Ajurvédikus szellemiségben fogant szezonális (téli-tavaszi-nyári-őszi) életvezetési, étkezési, lelki rítusokról a

Négy Évszak Ajurvéda Nőknek

kurzusomon tanulhatsz.

További információkért kattints a linkre!

Ha vérzünk, érzünk? (a #metoo margójára)

C__Data_Users_DefApps_AppData_INTERNETEXPLORER_Temp_Saved Images_images.jpg

Először is: #metoo #velemismegtortent
És égbekiáltóan fontos ezt kimondani, kitenni (magunkból/-tól) tisztán elkülöníteni szexuális vagy egyéb, akár “szubtilis” – ha van ilyen – erőszak kapcsán!

Aztán másodjára, az eredeti topik tovább gyűrűzését, a reakciókat és viszont válaszokat, ujjalmutogatásokat látva már kettősek az érzéseim. És őszintén: türelmetlen vagyok, és (stílszerűen) KIB*SZOTT elegem van. Nem igaz, hogy még mindig ezen a szinten tartunk!!

A haragom nemes, de attól még -remélem- perzsel. Viszont nem kifelé éget, nem másokat, nem a (szexuális vagy emberi vagy akár politikai értelemben vett) agresszorokat küldené máglyára, mint régen boszorkányokat, hanem saját belső szabotőrjeinket, önmagunk erejének befojtóit.

Még egyszer: alapvetően az egészet üdvözlöm. Különbséget KELL tenni erőszaktevő és elviselő között magunkban. Már csupán a kimondás (ez esetben online, virtuális közegben, közösségben támogatott) LEHETŐSÉGE nagyon nagy erejű, fontos, önmagában is gyógyító.

De stáció csupán.

Figyelem a folyamatot, és várom, nagyon várom, hogy sikerüljön nekünk, mindannyiunknak, kitörni a más okokból magunkra vállalt és/vagy szexuális (s egyéb) zaklatás által ránk oktrojált áldozati szerepből, amit akár megszületésünk legelső pillanatában akaszthatnak ránk!

Sajnos ez értelemben sok helyen látok torzulást, elakadást (a #metoo kampányban is). Mert azt is kell tudni, épp a trauma túlélők eseteiből tanulva, hogy a kikiáltás (köpés, hányás, sírás) mellett is szinte kivétel nélkül minden egyes esetben van egy pont, ami után a kettő (külső és belső) közt már nincs különbség.

Rettenetes, de igaz: önmagunk oppresszoraivá válhatunk, váltunk. A durva, agresszív energiát internalizáltuk, megfogantunk vele, és kinyilvánítjuk. Van aki önpusztításig fajulva befelé, van (szerencsésebb?) aki öklét más, vagy az ég felé rázva kifelé. Van, aki befelé és kifelé egyaránt!

Tükör és képe eggyé vált, és önmagában a végtelenségig ismétli saját lenyomatát.

Mondhatjuk, hogy ez az igazi kibaszás! Nem elég az, hogy megtörtént, de még tovább is él bennünk?!?!! Fájdalom, de tény: újra és újra lejátszódik bennünk az erőszak eseménye.

A narratíva végtelen.
Ha hagyjuk.

Azt mondtam, a közösségi kimondás fontos. Az értés is az. Komplikált a lélek, a sajátunké pedig mindig a legzavarosabb.

Nehéz és nem túl divatos ez a gondolat: az erőszaktevővel való szörnyű viszony intenzív, életre szóló pecsét, mélyre égett “billog”, de sok nőnek mégis az emberi élet gyakran még elviselhetetlenebb sivárságából nézve mindig többnek tűnik, mint a semmi. Nem az erőszak az (természetesen), ami rabul ejtő ebben az értelemben, hanem az intenzitás. A “bármi”. Van amikor a fájdalom (újraélése így vagy úgy) elviselhetőbb, mint a rettegett magány, a hiány és a szeparáció.

Ha vérzünk, érzünk!

Hihetetlen mértékű hiánnyal dolgozom a nőkkel, nap mint nap. Hogy erre mennyire mernek ránézni egy-egy találkozás során, változó. Mély sebek ezek. Beforrni tudnak, gyógyulni teljesen ritkán, talán soha.

De hát remélek. Potenciált látok egy ilyen hullámban is. Tisztuljanak ezek a gennyező sebek.

Mégis: örülnék, ha távolabbra néznénk. A perspektiva lehetne határtalan.

Ne rekedjünk meg a kimondatlanságnál, de ne is álljunk meg a tehetetlen dühnél, ami hangos, de túl messze mégsem ér – az ökölrázásnál van nagyobb erő.

Nézhetnénk a kút aljára. Mehetnénk a hányingerünk és fájdalmunk mélyére. Megízlelhetnénk annak keserű, de medicinális minőségeit.

Sírhatnánk. Nyílhatnánk.
És ölelhetnénk.

Merhetnénk önmagunk lenni, és magányunk teljességéből újjászületni, újra foganni, szeretetet szülni.

Nagyon, nagyon drukkolok magunknak, nőknek, férfiaknak, fiainknak, lányainknak!

Merhetnénk merülni.
Merhetnénk merni.

Nagy lendületű április

“Ha megnyitjuk magunkat a Föld bölcsességének, mint a fák úgy emelkedhetünk az égig, hogy közben erősen tartanak a gyökereink is.”

Rainer Maria Rilke

trees

Ma kissé leverten, talán még szomorkásnak is nevezhető hangulatban ébredtem. Az elmúlt napokban egyébként is az elmúlásnak finom fuvallatai keringtek körülöttem, ma reggelre úgy tűnik ez saját érzelmi világomba is behatolt már… Aztán, ahogy a közeli parkban a kora reggeli sétámra indultam (sérült térdemet tanítgatva, hogyan is kell járni ismét), megláttam a télből éledező fákat, és szinte rögtön észrevettem, ahogy elkezdtem mélyebben lélegezni és (bár nem sokat láttam a napot az elmúlt időszakban) azt is, ahogy a szívemet megint egy ismerős könnyedség járta át.

Alább a Négy Évszak Ajurvéda Nőknek – az Évkör Energetikája sorozatból való egyik írásom olvashatod.

Az évnek ebben az időszakában a természet, végre!, hatalmas erőkkel kel életre. Így volt ez már az elmúlt hetekben is, de azok a folyamatok inkább a felszín alatt zajlottak… most azonban ez a sok készülődés a külső világban is láthatóvá válik. Idén, azt hallom, ez az április különösen nagy erőkkel indul… Nagy lendületű energiákkal kell számolnunk. Ez persze egyszerre jó is, nem is… Ez a belső lendület ugyanis arra áramlik majd, amerre a figyelmünk fordul. Magyarán, ha rossz kedved van, a veszély az, hogy az erősödik majd fel. De ha most valami alkotó tervre fókuszálsz, akkor az fog az átlagnál nagyobb lendülettel szárba szökkenni. A kihívás ebben a hónapban legfőképp tehát az, hogy némi önfegyelemmel kimozdítsuk magunkat a negatív, lehúzó minőségekből, ugyanakkor figyeljünk arra is, hogy ne essünk túlzásokba az új tavaszi lendület lelkesítő erejének hatására.

Kihívások:

Számíthatunk zavaró tényezőkre is… arra, ahogy lényegtelen dolgok magukhoz ragadják teljes lényünket. Ha azon kapod magad, hirtelen semmi sem fontosabb olyan, és hasonló dolgoknál, mint például, hogy “egy porszem se legyen a könyvespolcodon, vagy az ablaküvegen az a légypiszok miért van ott már megint”, akkor jó ha “gyanakodsz”. Érdemes rálátni ezekre az apróságokra és okosan gazdálkodni ezzel az erővel, ami ebben a hónapban számunkra adatott.

Érdemes azt is megnézni, hol szoktad vesztegetni az energiáidat? Milyen felesleges köröket futsz nap mint nap? Lehet ez valami rossz szokás, vagy egy fölösleges aggodalom, vagy az olyan kapcsolatok, amikben az adok-kapok nem kiegyenlített. Hamupipőke alaposságával válogasd szét a valódi feladatokat a hamisaktól.

Tekints rá függőségeidre (legyen az életviteli, étkezési vagy érzelmi jellegű). A jó hír, hogy ezeket az évnek ebben az energetikájú időszakában az átlagnál sokkal könnyebben vetkőzheted le. Most nem is térek ki, hogy mennyire hatékony ebben az időszakban tisztító kúrákat tartani, de az! Mi a Női Körben már majd félúton járunk az idei Tavaszi Tisztító Nagykúránkban!

Lehetőségek:

A legfontosabb, hogy bármi amibe belekezdesz a szokásosnál nagyobb hatékonysággal szökkenhet szárba. A valós kérdés tehát az: mi is most az életedben a legfontosabb, mire érdemes fókuszálnod a figyelmed, az erőfeszítéseid saját magad és a kollektív érdekében? Mert most ezt megteheted és kevesebb “saját” erő befektetésével, az természet és a makrokozmosz erejének támogatásával.

A párkapcsolatokban (lásd az előző Teliholdat is) úgyszintén nagy hatással lesz ez a robbanásszerű erőáramlat. Most a kapcsolatainkban is nagy lépéseket tehetünk – akár destruktív, akár konstruktív irányban. Már az is elegendő lesz, ha ebben a hónapban visszafogod magad attól, hogy negatív módon reagálj a már meglévő, vagy éppen az aktuálisan felmerülő helyzetekben. Most áprilisban ez már önmagában is vagy jótékony hatással lesz a kapcsolatainkra, vagy éppenséggel, ha a kapcsolat nem bírja el ezt a tempót és változást, és egyébként is az a dolga, akkor az szétessen, és leváljon rólad. Ebben a tekintetben is érdemes figyelned és változásokra készülnöd.

Alapvetően tehát jó, ha az átlagosnál tudatosabban tekintesz magadra, szokásaidra és terveidre az elkövetkező hetekben, mert nagyon hatékonyan tudod így élni az életed (bármely irányban). Olvasd el még egyszer azt a Rilke idézetet ott fent és merülj el még egy pillanatra abban a képben. De még jobb talán, ha te magad is kimész a természetbe sétálni, és fákat ölelgetni! Engedd meg, hogy valahol ott belül, mélyen csatlakozz azokhoz az erőkhöz, amik ilyenkor összekötik a fentet és a lentet, és a gyökerektől a legmagasabb szintekig képesek kinyújtózni és élettel telve áramolni.

Szeretettel,

Réka

Menstruációs gondok típusai és kezelése

Menstruációs gondok típusai és általános kezelési lehetőségei az ajurvéda szempontjai alapján

menstruationAz előző cikkben a menstruáció általános harmonizálásáról olvashattatok. Itt azt tekintjük át, hogy mit mond az ajurvéda arról, hogy milyen típusai vannak a menstruációs gondoknak, hiszen nem minden tünet “egyforma”. Jellegzetességei vannak magának a vérzésnek is, de a fájdalomnak, vagy egyéb kísérő ciklus környéki jelenségeknek. Ezeket mind fontos megfigyelni, különösen, ha problémákkal, vagy egyensúly vesztésekkel küszködik egy nő. Az alábbiak tájékoztató jelleggel íródtak, nem veszik figyelembe a személyes ajurvédikus típus okozta árnyalatokat. Fontos hangsúlyozni a leírások a menstruációra (nem pedig a személyiség típusra, vagy a menstruáció ajurvédikus szakaszára) vonatkozik! Ha komolyabb gondod van, keress mindenképp szakembert!

Ezekről a témákról bővebben egyébként nálam is tanulhattok. Kifejezetten ciklus harmonizálás-gyógyítás a témája a Hold Hétvége (és az ahhoz kapcsolódó Hold Hétfők) programoknak.

3dosha


A VÁTA menstruáció

(nem a ciklus váta időszakára, vagy személyiségtípus esetén, hanem, ha általában maga a menstruáció váta jellegű)

A váta vérzés jellegzetességei

vpk_body_vataAmikor a váta diszharmonikusan hat a szervezetünkre, pl. a méhünkön áthaladó vérereken keresztül, akkor annak hideg és száraz minőségei gyakran görcsösség, feszesség érzeteket okoznak: ilyenkor a hajszálerek összehúzódnak, és a keringés romlik. A szárazság pedig kiéhezteti a test szöveteit, ami akár a menstruáció kimaradásához is vezethet. Ez az egész folyamat az ún. vérplazma-, illetve a vérszöveti (a rasa, ill. a rakta dhatu) szintről indul ki, hosszútávon a csökkentve a méh táplálását, az endometrium (a méhnyálkahártya) vastagságát és erejét, ami végül a vérzés ki-, vagy akár teljes elmaradásához vezet(het). Általános ajurvédikus igazság pedig az, hogy ahol fájdalom van, ott biztos, hogy a váta hatóerőnek szabad áramlásában csökkenés, vagy akár teljes blokkoltság van. Emiatt van az, hogy a legtöbb váta problémából fakadó tünet fájdalommal is együtt jár. Amikor a keringés lassul, vagy elakad, akkor a friss vér a régi, elhasznált vérrel keveredik, ezáltal sötétebb, barnás színezetet ad neki (ez a menstruációs vér megfigyelése során egyértelmű). Ha a váta általános jellemzőire gondolunk (könnyű, mozgékony, hideg, száraz, kicserepesedett felszínű, de letisztult és áthatoló), a menstruáció váta tünetei egyértelműek lesznek. Nem elhanyagolható tény, hogy a váta “székhelye” a medence környéke, tehát az, hogy a váta vajon mennyire van ott egészséges módon jelen, sokban meghatározza a menstruációs tapasztalatainkat.

Váta egyensúlyvesztett vérzés tünetei:

Fájdalom: szúrós, éles, görcsös, alsó has, derék tájéka
Érzelmi állapot: szorongás, idegesség, félelmek, hangulati ingadozások
A vérzés maga: habos, vékony, száraz (nincs nyálka), sötét, barnás, kevés, rendszertelen
Más: merevségek, hangyák a lábban érzet, zsibbadások, székrekedés, feledékenység, álmatlanság.

A váta tünetek egyensúlyozása, kezelési lehetőségek:

vpk_body_vata-pngAmikor a menstruációs ciklusunk egyensúlyozására törekszünk, mindig az ellentétes erőket használjuk. Tehát a váta túlsúlyos ciklus egyensúlyozására olyan minőségeket igyekszünk erősíteni magunkban, mint a leföldeltség, súly, stabilitás, kenetes olajozottság, fluiditás, áramlás, összekötöttség. A Föld és a Víz elemeket hívjuk segítségül, mert ezek táplálnak, és megtartanak, és összekötnek.

1.    Váta nyugtató életmód: kezdd a kezdeteknél: egyél meleget, kerüld a nyerset, amit főzöl, gyengéden melegítő minőségű fűszerekkel főzd meg, használj elegendő olajat, különösen, ha a menstruációd elapadónak, elmaradozónak mutatkozik, vagy száraz jellegű, barnás színnel. Mindenekelőtt kerüld a kávét. Lassíts, és hozz minden mozdulatodba tudatosságot.
2.    Ricinusolajos pakolások: a ricinusolaj nehéz, olajos, ragacsos, áthatoló minőségekkel rendelkezik, és belülről melegít. A ricinus nemcsak táplál és földeli az ápana váju-t, de mivel mélyen behatol a szövetekbe, feltöri a stagnáló, blokkokat, amik a váta szárazságnak eredményei (pl. székrekedés). Figyelem: a vérzés napjaiban nem használunk pakolást!
3.    Hidratálj! A Váta bennünk száraz, és a felszínes, kimaradozó ciklus annak a szövetünknek a táplálatlanságára utal, amelyikhez a menstruáció tartozik (rhasa dhatu). Tehát igyál bőségesen. Ezen kívül olajozz, kenetezz is. Tehát a víz mellett fontos a ghí, vagy a hidegen sajtolt olajok bevitele. Ezzel nemcsak hidratálsz, de táplálsz, puhítasz is.
4.    Pránajáma és jóga: általában jók a váta gyakorlatok neked, de pont a menstruáció idején nem.  Ilyenkor inkább pihenj, olvass inspiráló könyveket, meditálj. Jógalégzések közül ilyenkor az Anuloma viloma (Nadi shodana, váltott orrlukú légzés) a legszerencsésebb, mert az egyensúlyoz, a szétszórtságot egyben tartja. Nagyon nyugtat és méhen belüli emlékeket idéz, köt a méhünkhöz a menstruáció alatt a Brahmari légzés.


A PITTA menstruáció

(nem a ciklus pitta időszakára, vagy személyiségtípus esetén, hanem, ha általában maga a menstruáció pitta jellegű)

A pitta vérzés jellegzetességei

vpk_body_pittaEnnek a hatóerőnek legfőbb jellemzője, hogy a pitta forró és éles. Jó ebben az, hogy melegséget és erőt hoz magával, ezzel általánosságban a vérkeringést javítja. Annyira, hogy időnként még túlzott áramlás, vérfolyás is lehet az eredménye. A pitta a vérben szeret tartózkodni, és szeret úgymond “túltengeni”, sőt kitörni – leginkább a véráramon keresztül  (pl. vérzés). Emiatt mondhatjuk általánosságban, hogy a pitta vérzés erős, bőséges és piros (oxigéndús). A melegség miatt gyakran jár együtt forró, vagy akár gyulladásos érzetekkel, olyannyira, hogy időnként duzzanatokat is okozhat a vérkeringés erős árama. Emiatt (az egyik féle) mellduzzanatok például lehetnek pitta egyensúlyvesztés miatt is, különösen, ha a duzzanat forróság, feszülés érzetekkel jár együtt. (Figyelem: ha hűvös, és elnehezedő a mell duzzanata közbeni érzés, akkor az kapha problémára utal.)

PITTA egyensúlyvesztett vérzés tünetei:

Fájdalom: égő, feszülő, csípős
Érzelmi állapot: ingerült, türelmetlen, dühös, kritikus
A vérzés maga: élénkpiros, sárgás, meleg, erős szagú, bőséges,
Más: gyulladások, hőemelkedés, fejfájás, égő, feszülő mell, pattanás, émelygés, hasmenés, hányás, izzadékonyság, erős testszag

A pitta tünetek egyensúlyozása, kezelési lehetőségek:

vpk_body_pitta-pngAhhoz, hogy a pittát ellensúlyozzuk, a forró, tüzes minőségét, hűvös, hűsítő minőségekkel kell kompenzálnunk, az éles intellektualitását puha, elfogadó minőségekkel, és lágysággal.

1.    Pitta hűsítő diéta és életvezetés: engedj nyugalmat és lágyságot az életedbe, ne ess túlzó ambíciókba, irányítsd magadban tudatosan azt a tüzet, ami a kreativitásod adja, de ha kibillen az egyensúlyából, haragossá, túlzóan versenyzővé, túl kritikussá tehet. Egész társadalmunk erősen pitta minőségű, fókuszú, tehát a külső behatásokat is kompenzálni kell. Kerüld a túl fűszeres, túl olajos ételeket, de figyelj, hogy közben azért a váta benned ne száradjon ki túlzottan (a tűz szárít önmagában).
2.    Nasya: a pitta típusú pre-menstruációs gondok gyakran a fejben vannak, pl. fejfájás. Ebben segít a Nasya ajurvédikus szokása, ami az orr belsejének szezámolajos kitörlése (ha otthon készíted, 30 ml-be mehet 2 csepp eukaliptusz olaj), ami egyensúlyozza a fej túlzott energiáit. De menstruáció alatt ne gyakorold.
3.    Kókusz olajos pakolás: Ugyanúgy, mint a ricinusolajos pakolás. A kókuszolaj erősen hűsít, és édes, mindkettő segít a pitta egyensúlyozásában. Ismét: menstruáció erős napjai alatt kerülendő.
4.    Mell masszázs: azok számára, akik menstruáció alatt égető mellfeszülést éreznek (nem mell elnehezülést). Lehet otthon készített balzsammal masszírozni: kókusz és olíva olaj keverékébe rózsa illóolajat csepegtetünk. Shatavari por formulában belekeverve nagyon hatékony.
5.    Pránajáma és jóga: illő jóga vagy testmozgás, légzésben a Sitali légzés a legjobb a pitta tünetek csillapítására.
6. A pitta vérzésnél a tisztítókúrák különösen hatékonyak, különös tekintettel a vértisztításra, ami hosszú távú javulást okoz (máj méregtelenítése).


A KAPHA menstruáció tüneteinek egyensúlyozása

(nem a ciklus kapha időszakára, vagy személyiségtípus esetén, hanem, ha általában maga a menstruáció kapha jellegű)

A kapha vérzés jellegzetességei

vpk_body_kaphaElnehezülés, sűrűségből fakadó stagnálás, tompaság, mély nyomó érzetek, inkább hűvös, ragacsos nyálkás vérzés mind a kapha típusú egyensúlyvesztésre utal. Ahogy a stagnálás mértéke növekszik, úgy gyarapodnak az elakadások, blokkok a reprodukciós rendszerben. Elsődlegesen ez a rasa dhatu (vérplazma szövetben) fog jelentkezni, hiszen a kapha számára az kedvelt tartózkodási hely. Innen fakadnak azon típusú a testi tünetek, melyeket a puffadás, telítettség, duzzadásos érzetek jellemeznek. Ez szinte minden nő pre-menstruációs rémálma. Továbbá, minél nagyobb a sűrűsüdés, és gátoltabb az áram, annál inkább fordulnak elő túlburjánzások is (mióma, endometriózis, mellcsomók). Ezen burjánzásokat átszövő, extra vérhálózaton keresztül megérkező vér miatt akár már a korai stádiumban is jellegzetes lehet a bőséges vérzés, mely a pitta vérzéssel szemben inkább hűvös, nyálkás, bőséges, és akár fehéres erezetű is lehet. A bőségesség és hűvösség miatt a kórokozók elszaporodása is esélyesebb,  így a hüvelyi folyások is kapha egyensúlyvesztére utalnak.

KAPHA egyensúlyvesztett vérzés tünetei:

Fájdalom: tompa, nehézkes, lefelé nyomó, a vérzés vége felé jellemzőbb
Érzelmi állapot: depresszió, letargia, érzelmi evés
A vérzés maga: nyálkás, fehéres-sárgás, bőséges, darabos, hosszú ideig eltart
Más: duzzanatok, mellnehezedés, ödéma, vizesedés, víz visszatartás, gombás fertőzések, aluszékonyság, lustaság

A kapha tünetek egyensúlyozása, kezelési lehetőségek:

vpk_body_kapha-pngAz egyensúlyát vesztett kapha nehézkességet, sűrűséget, tompultságot és lassúságot visz a menstruációért felelős szövetbe, tehát kompenzálni a könnyedséggel, áramlással, tisztasággal, ritka, levegősséggel tudjuk, amivel a stagnálást lehet oldani. Ennek elérésére érdemes az agni-t, a belső emésztésért, metabolizmusért felelős tüzet stimulálni.  Az agni tüzes melege ellensúlyozza a kapha árnyoldalait és segít annak stabilizáló, és integráló minőségeinek kibontakoztatásában.

1.    Kapha stimuláló életmód és diéta: egész nap maradj meleg és száraz. Stimuláld az agni-t élénkítő fűszerekkel, pl. gyömbérrel, fahéjjal, fekete borssal. Korán ébredj, ne lustálkodj reggel az ágyban, ne aludj délután, maradj aktív egész nap!
2.    Testmozgás: minden nap mozogj, sétálj, gyakorolj! Fontos a vér- és a nyirokkeringés élénken tartása a stagnálás elkerülése érdekében. Ezt csak a menstruáció erős napjaiban hagyd el.
3.    Ricinusolaj pakolás: a ricinus meleg minősége behatol és könnyen feltöri a letapadásokat és segít távozni a nyákoknak. Ne lepődj meg, ha emiatt az első vérzésed erősebb, mint szokott. Ez a blokkok oldásának tünete, és fontos, egy-két ciklus után be szokott állni. Ismét: menstruáció alatt kerülendő.
4.    Sós bőrradírozás: a napi tisztálkodásodba iktass be sós testdörzsölést. Nem csak a só szemcséinek durvasága stimulál, de melegít (csíp) is. A dörzsölés hatására a só mélyről kihozza a mérgeket a bőr rétegeiből, és segít a nyirok áramlásában.
5.    Pránajáma és jóga: kapha jóga gyakorlás, a légző gyakorlatok különösen hatékonyak a prána megmozgatása miatt. A stagnálások oldása ezekben a finomabb rétegekben messzemenő hatással bír a fizikaibb, testibb, sűrűbb test rétegünkben is. A Bhastrika, vagy a Kapalbhati a legjobbak egy kapha tünetre, mert ezek a légzések erősen mozgatják a rekeszt, és masszírozzák a has űri szerveket, és a medencét. Hatásukban agni-t stimuláló légzések ezek, és ez is nagyban hozzájárul a kapha feltöréséhez.


Források:

  • Maya Tiwari: Women’s Power To Heal
  • Claudia Welch: Balance Your Hormones, Balance Your Life
  • Dr. Vasant Lad: Ájurvéda
  • Dr. Vasant Lad: The Complete Book of Ayurvedic Home Remedies
  • Nancy Lonsdorf: A Woman’s Best Medicine
  • Dr. Robert E. Svoboda: Ayurveda For Women
  • Atreya: Ayurvedic Healing For Women

Rekviem Apámért

apu_20
Ifj. G. Szabó Lőrinc, Lóci (az Apám)

Nem mintha kéne emlékeztető, de olvasom ma valahol, hogy 20 éve távozott az élők sorából a gyerekversek Lócija. Te nekem viszont az Apám vagy, aki 20 éve meghaltál.

Elrákosodva, bemorfiumozva, szájkiszáradva, hörögve, majd alig szuszogva az én ölelésembe, kapaszkodásomba végleg belenyugodtál.

Az évek mentek, de az űr, a szomorúság, az elhagyottság érzése, az ég felé ökölrázós pillanatok dühe: csak néha. Azok nem múlnak ki, helyette ki-kibuggyannak erre, arra, fűre-fára és igazán csak a kitörések váratlansága kiszámítható az egyenletben (létgörbületben).

Hogy is tudnám én ezt az egészet elmondani Neked most? Mit jelentett a halálod életemben? A hiányok…? Meg persze: amit ezáltal kaptam? Majd mindjárt összeszedem magam, hogy valami “pluszos” is itt állhasson, de az elsődleges érzésem egy ilyen napon (bár tényleg igyekszem, sőt ezt keresve ültem le írni!) nem a megbölcsült hála…

Mert hát állok én itt azóta az “egyébként másképp alakult volna”, ezer és egy éjszaka típusú történetek megszámlálhatatlan szálaiból fonott szövetén, repülőszőnyegén… Mi a csuda ez?!? Talaj? Nem. Élet?!? Gondolom…

De azt honnan tudhatnám én, hogy még a “szépnek, jónak” látszó-csillanó szálakból nem lehetett-e volna még több, jobb? Vagy persze rosszabb. Valami más? Hogy mi az a “más”, azt csak Te tudtad volna életben maradásoddal elmesélni… Meg úgy általában elmagyarázni azt is, hogy merre az arra… Orientációs pontként kijelölted volna az Északot, amihez képest a Dél dél.

De így? Kapitány, nagyon hamar léptél le a hídról!!

És itt hagytál velem egy hiányos, kiszolgáltatott, haragos, ijedt lányt meg az ő néha fojtó, nem nagyon múló, mondhatni hűséges barátságát. Te elmentél, ő itt maradt… Máig sem nőtt fel, pedig már (velem együtt) ő is ősz. Máig nem gyógyult meg, pedig régóta gyógyulni járnak hozzá. Máig sem ismeri a megtámasztottság érzését, bár az egész élete mások támogatásáról szól és évtizedek óta áll mellette árbócként az ura.

De volt az a válás, ugye? És aztán rá meg ez a végleges elhagyás. Egyszerűen csak meghaltál. És a karjaimban feküdve, utolsó leheleteddel nemcsak arcomba, de Életem vitorlájába akkorát fújtál Apám, hogy az elegendő lett egy mától már több évtizedesnek nevezhető, féket vesztett szárnyaláshoz is.

És az az eredendő, betöltendő (apai, férfi) tér kibaszottul üres maradt. Nincs ember a Földön, aki visszamenőleg pótolni tudja azt, aminek “ott, akkor” kellett volna oda becsorognia… Ha megfeszül sincs ember, de Isten se, aki a nőiségem közepén tátongó kozmikus fekete lyukat betölthetné.

A semmi – az semmi. A “nincs” az nincs. És 20 év óta ez az “alap”. Ennél lejjebb nincs. És a sok kiszámíthatatlanságban a “nincs, úgysincs, sosincs” adja azt, ami jobb pillanatokban biztonságnak hihető.

Ígértem (magamnak) valami pozitívat?  A tanulságok, az ajándékok? Az erők?

Hát ugyanők!

Persze, hogy mindaz, ami fentebb, az bentebb, és még… Mindez ajándék. Vagyok, Aki Vagyok, lettem, aki lettem… Így, vagy úgy, Nélküled, de felnövekedtem.

Sőt, lassan felnőttek az unokáid is, akiket sose láthattál. Zsombor háta pont úgy görnyed, mint a tiéd és a gitárt a Te ujjaiddal fogja. A két lány ismeretlenül is viszi az érzéseid intenzitását, a fentek-lentek túlzó képességét!

Egyébként a Szabó Lőrinc Nagyapától Általad továbbörökített,  titkos, családi Esti Imát 17 év óta kihagyás nélkül minden este mondjuk a gyerekekkel! Hogy is van? “Kérem a mamát, hogy mindig nevessen! A papát, hogy szeressen, mindig velem lehessen!” (Na? Most erre mit mondjak? Te minek mondtad, ha úgyse?) Tovább az ima: “És mindnyájan friss jó kedvvel, ébredjünk fel holnap reggel!” Na jó. Végül is eddig is ezt tettem… Lehet-e mást?

Emlékszel kislány koromban hányszor ültettél le az Operakalauz és a szövegkivonat mellé? Olvasnom kellett a szavakat, míg  az otthoni hangszórókból, a szomszédok rémületére Wagner A Valkűrjét üvöltetted a fülembe! Tudtad-e egyáltalán  vajon akkor, hogyan, de főleg miért csepegteted belém az ősi mintákat?

Apám, Te! Egy szem gyerekedként, lányodként “csak nekem” Wotan-om!   Tűzgyűrűt vontál körém!    Te mentél el, de én taszíttattam a Földre. Bár lángod itt maradt körülöttem, haláloddal egyben elcsókoltad istennőségem, elloptad királykisasszonyságom! Évekig tetszhalálra, félálomra kárhoztattál távozásoddal!

De ez a láng… Tüzed ereje mai napig szít engem.  Elválásunk sebe táplálja női, harcos földi létem… Kaphat-e vajon többet egy lány az Apjától?

Nem tudom, nem tudhatom. Én Tőled mindenesetre ezt kaptam. De egy biztos: bár nagyon haragszom, mégis és mindig, kimondhatatlanul szeretlek.

Lányod, Brünhildéd:

Rékád

U.I.: Fent említett opera jelenete kedvenc online verziómban Pierre Boulez vezényletével, Bayreuth-ból. A videó alatti kis ikonra kattintva lehet (és érdemes) az (angol nyelvű) szöveget hallgatás közben olvasni. Én mondjuk bőgök mindig tőle… De gyönyörű az egész, a szövege pedig archetípusos utalásokban is mély, súlyos, jelentőségteljes!

TAVASZ

seasons_spring_400x200

Alább olvashatod a tavaszi hónapokra vonatkozó, illetve tavaszi témával foglalkozó bejegyzéseimet:

HÓNAPOK

Március

 …

Április

 april_400x200_betu

Május

 …

NYÁRI NAPFORDULÓ

Nyári napforduló virágesszencia

summersolstice

Februári ajurvéda (recepttel)

february2_400_200_textElérkezett az a hónap, amelyet sokunk a legnehezebben visel el… A február nekem is csak azért könnyebb talán, mert ebben a hónapban van a születésnapom ; ) De a szülinapi tortám gyertyafénye után tényleg nehéz már ezt a sok hideget, latyakot, sötétet elviselni.  Elegünk is van, a depresszió is kerülget, emellett az éves újjászületés iránti vágyódásunk gyakran türelmetlenségbe csap át.

Szerencsére ez a türelmetlenség bennünk funkcionális is. Ez a kis tüzesség valójában már az éledezésnek jele. Ugyan sokat hűti ezt még a tél végének növekvő Kapha minősége (lásd fent), de a föld alatt már nagyban készül az élet a tavaszi robbanására.

A februári hónap különleges minősége ebben a kettőségben rejlik: hogyan lehet a legtöbbet kihozni egy hideg és lucskos külvilág és a belső, kirobbanás előtti szikra feszültségének együtt állásából?

A kelta hagyomány szerint túlléptünk Imbolc, Birgit, a menyasszonyi női minőség (keresztényként Gyertyaszentelő Boldogasszony) ünnepén. Mély szimbolikája van persze ennek a fordulópontnak és őszintén: engem ezek az ún. „kereszt-ünnepek” még jobban is érdekelnek, mint az inkább híres napforduló és napéjegyenlőségi fesztiválok. Ennél az időszaknál fontos tudni, hogy még erősen intuitív, inspiratív, a felszínen még nem tisztán megnyilvánuló energiák dolgoznak bennünk. Az a bizonyos fáradtság, tél végi lehangoltság, depresszió vagy az időnkénti türelmetlenség mind-mind ebből a (valójában) belül olvadozó, latyakos, „sáros”, érzelmileg letisztázatlan, „katyvaszos”, belső, pszichés olvadozásból fakadnak. Könnyű emiatt összetéveszteni a hétköznapi élet eseményeivel kapcsolatos érzelmeinket a mélyebben, a föld és a tudat felszíne alatt zajló belső mozgásokkal.

susanseddonbouletspiderwoman
Susan Seddon Boulet festménye

De Imbolc és a február alkímiája pont arról szólna, hogy a tél csendes belső barlangjából hozott meglátásainkat összegyűjtsük, majd azokat finoman, saját ritmusukban, az éledező külső világ hívására, elsietett kiélések nélkül a felszínre engedjük. A görög hagyományokban a telet Hádész alvilági birodalmában töltő Perszephoné mielőtt tavasszal a felszínre jönne először barlangjában ülve még hálót sző: megszövi a világ ez évre vonatkozó nagy képét, egyetemes tervét, ami alapján majd az elkövetkező hónapokban az új élet megvalósulni lesz hivatott. Az északi népeknél, a skandináv mitológia istennői hármasának szűzi képviselője, Freya istennő teszi ugyanezt Odin isten áldozati fájának tövében.

(Zárójelben: a szűziességről alkotott ősi kép erősen eltért a mai világban elterjedt gyenge, ártatlan, erőtlen, időnként áldozati imázstól. A szűz legfontosabb mérvadója termékenysége, a bimbó kipattanás előtti energiája volt. A mai világunkban sajnos lassan már csak az elcsépelt Valentin nap utal ezekre az ősi (szexuálisan is) ébredező, belső tüzekre.)

Most itt februárban tehát még a (talán) harcokból ismerős, a nyílvessző kilövése előtti, feszült pontban állunk. Hogy is mondták a csatákban? „Tartsd, tartsd, tartsd – és (majd még csak pár hét múlva): TŰZ!”. Egyfajta vitalitás brahmacharya, (mag-)visszatartási gyakorlat, élet lecke ez. Ezekben a napokban pedig kiderülhet, mennyire sikerült jól használnunk a tél adta lehetőségeket: az elmúlt hónapok során (remélhetőleg) megszerzett töltődéseink, kipihentségünk, mélyről való feltáplálódásunk adja meg az erőt az életerőnk, vitalitásunk robbanás előtti szikrájának feszültség és türelmetlenség nélküli megéléséhez.

Mit is tehetünk februárban?

Hogyan adhatjuk meg a tiszteletet ennek az időszaknak a még mindig befelé húzó, akár a veszteségeinkkel és az elmúlással kapcsolatos érzéseink előtérbe kerülésével együtt járó hangulatnak anélkül, hogy a melankólia és tél végi depresszió nagy fekete lyuka menthetetlenül beszippantana minket?

MEDITÁLJ!

Az első javaslatom irritálóan egyszerű lesz: meditálj! Mindegy hogyan, ha van megszokott rended, módszered erre: remek! De gondolhatsz Perszephonéra is: nőies módon, feszes tervezés nélkül, belső kreatív energiáid alapján engedd, hogy “lelki ujjaid” közül előbuggyanhasson az elkövetkezendő időszak színeinek kavalkádja, a jövő év csak belső szemed számára látható szőttesének formájában.

Nagyon sokat segít, ha tudatosítod a belső zajlásokat. Gyakran tényleg abból fakad a türelmetlenség, hogy nem tisztázzuk mennyi minden ÉL MÁR MOST IS bennünk (csak még saját idejére várva, megnyilvánulatlanul). Emiatt segít a meditáció.

Ami pedig a testieket illeti, néhány (egyértelmű, de sosem elegendően hangsúlyozott) jótanács:

TISZTÍTS!

Olvadáskor sár van. Igaz ez nemcsak az utakra, de a belsőnkre is: testileg, lelkileg most olvad a trutyi belül: tisztíts! (A meditáció is az egyébként, csak a mentális tartományra vonatkozik.) Fontos, hogy elkezd a belek tisztítását, mielőtt a további szerveidhez kerülnél. A Négy Évszak Ajurvéda Nőknek programban mi ennek nagyon is rendezett módját tartjuk (több héten, sőt hónapokon keresztül), de a lényeg, hogy féregteleníts (fokhagyma, mustármag), és a téli hónapok alatt leülepedett bélsártól komolyabban is megtisztulj (útifűmaghéj, jógi tea).

KI A CUKORRAL!

Ha egyet kérhetek, akkor most ebben az időszakban különösen figyelj, hogy a cukrot száműzd az étrendedből. Különösen a finomított, fehér cukrokat és édes joghurtokat. Nagyon sok téli gyökér zöldségben, édesburgonyában van édes íz, ezekkel pótolhatod a komfort igényedet. Használd inkább ezt, ha muszáj.

D3 VITAMIN!

Hát, nem azt fogom javasolni, hogy szedjél… De javaslom, ha nagyon rosszul bírod ezt az időszakot, vizsgáltasd meg a D3 szintedet – sokunkban kórosan alacsony a modern világban. A legjobb módja a D3 beszerzésének viszont a szabadban tartózkodás. Ha végre kisüt a nap, nehogy bent maradj a négy fal közt! Napi fél óra is bőven elég! De az tényleg naponta legyen: még ha ködös napok vannak, akkor is igyekezz szabad levegőn lenni, mert a szűrt fény is fény! A testmozgásról nem is szólva! Próbálj meg gyalog menni munkahelyre.

TÁRSASÁG!

Én is érzem, ahogy jövök elő a barlangomból, és egyre szívesebben megyek ismét társaságba! A melankólia legjobb ellenszere, ha olyanokkal vagy együtt, akik nem pusztán felvidítanak (az sem árt), de akikkel meg tudod osztani akár a kérdéseidet, gyengéidet is, akik olyan emberek, hogy előre tekintő, pro-aktív módon viszonyulnak ahhoz, ami egyedül esetleg elbátortalanító, kételyt ébresztő, blokkoló lehet. Óvakodj azoktól, akik rendszeresen többet kérnek, mind adnak, ugyanakkor törekedj arra, hogy mindig maradjon tartalékod (magadra) és mások meghallgatására, támogatására is. Ismét: a lényeg a tudatosság, a választások és prioritások.

MOZOGJ!

Sokat! Ebben a hónapban érdemes elkezdeni a nyújtózkodásokat, hogy aztán majd tavasszal az erősebb mozgásformákat is elfogadja a tested túlzott panaszkodások, ellenállások nélkül. Séta, jóga, nyújtások, lazítások, és mély légzések az alapprogram. A február még a felmérésről, tulajdonképpen inkább öndiagnózisról szól(hat), tehát ha nem mozogsz rendszeresen, ne vidd rögvest túlzásba, azonban fokozatosan valamit mindenképp kezdj el hetente legalább 4-5-ször mozogni (napi 20 perc is elég)!

GYÓGYNÖVÉNYEK!

Kéretik beszerezni a Triphalát (legalább 3 havi adag). És nagyon jó még a Chyavanprash (bio boltokban keresendő) immunerősítő, és beleket jól megmozgató lekvár is. Erős jógi teát érdemes nagy adagokban lefőzni, és azt napi rendszerességgel iszogatni.

OLAJOZZ!

Még mindig! Kívül (abhyanga) és belül (min. napi két evőkanál hidegen sajtolt olaj, pl. szezám, kókusz, olíva) vagy ghí (indiai tisztított vaj) fogyasztása még mindig ajánlott. Az olíva olaj azért különösen jó most, mert tele van antioxidáns poliphenolokkal, amik nemcsak az egészséges szív-, és érrendszert támogatják, de maga az olíva sűrű olaj, és úgy hat, mint egy láthatatlan külső-belső télikabát. Fogyassz sok avokádót, ha megteheted. És hasznosak az olajos magvak (fontos: áztasd őket éjszakára megelőzően, egyébként az olaj bennük nem megköti a vizet, nem hidratál, hanem épp ellenkezőleg: szárít!)

ÉDES, SAVANYÚ, SÓS

Váta nyugtató hatásúak, emiatt ennek a tél végi időszaknak a fő ajurvédikus ízei. Nem cukor, nem savanyú uborka, és nem chips! Ugye… Hanem édes gyökerek, fermentált zöldségek, és pl. az angol zeller, vagy olivabogyó, vagy az algák lenne az előbb felsoroltak egészséges alternatívája.

GYÖMBÉR

— bárhogy. Kandírozva, teával, porban curry-ként, frissen, reszelve mézzel. Mindenesetre: sokat!

RECEPT!

safranyos_mandula_ital_3Sok receptkönyv van a piacon, de kevés ital szerepel ezekben, emiatt szeretek ital recepteket küldeni vagy honlapon megosztani veletek. Még mindig hosszúak az esték, és ahogy fent vázoltam, fontos lenne nem “elsietni az újjászületést” és kicsit benne nyugodni még a belső készülődésben. Ehhez lehet inspiráló esti ital a következő ajurvédikus, nyugtató, sáfrányos, odzsasz építő, datolyás, mandulás, ashwagandhás, fűszeres esti üdítő tea:

Mandula tej:

  • 1 csésze (nyers) mandula
  • 1 l tisztított víz
  • csipetnyi himalájai rózsaszín só

safranyos_mandula_ital_2Tedd a mandulát egy tálba, és tisztított vízzel töltsd fel addig, hogy ellepje. 6-8 órát hagyd ázni. Majd szűrd le, öblítsd le friss vízzel. Szabadítsd meg a mandulákat a héjuktól, add hozzá a vizet és a sót, és a botmixer (vagy turmixgép) magas fokozatán addig turmixold, amíg krémes és habos nem lesz. Ha finnyás vagy szűrd át muszlin kendőn (vagy nagyon kis lyukú szűrőn), ezzel a darabos, sűrű részét félre teheted (de meg is tarthatod). Fridzsiderben 3-5 napig tárolható.

Kb. 8 dl liter lesz belőle.

Esti sáfrányos üdítő ital:

  • 2 csésze mandulatej
  • 4 magozott datolya (húsos, nem a száraz)
  • 1 evőkanál ghí (vagy olaj, pl. kókusz)
  • 1 evőkanál nyers (de legalább krémes) méz
  • ½ teáskanál kardamom mag
  • ¼ teáskanál sáfrány
  • opcionális: ¼ teáskanál ashwagandha por

Egy kis edényben, kis lángon hevítsd a mandulatejet, de ne forrald fel. Öntsd át a turmixgépbe és add hozzá a többi hozzávalót. Bot-mixeld, amíg krémes nem lesz. Öntsd a kedvenc bögrédbe és az ágyban szopogasd el (miközben Perszephoné jár a fejedben ; ) ).

Két adag lesz belőle.

safranyos_mandula_ital

Szeretettel mindenkinek,

Réka

Januári ajurvéda (méh-tér)

Naptár szerint új év kezdődött, és az elmúlt napok a (némi önkritikával fűszerezett) újévi fogadalmak bűvöletében zajlott. Sokan most akarnak fogyókúrába kezdeni, új mozgásrutinba belefogni, vagy egyéb (lelki) témában változtatásokat eszközölni. De biztos, hogy jó időszak-e erre ez?

Több fogadalom már meg is dőlt, bebukott, feladódott. Minden év ilyen, és számomra annyira egyértelmű, hogy ez a sikertelenség abból fakad, hogy a természet valódi minőségére pillantva láthatjuk, hogy semmi, de semmi nem támogatja ezekben a hetekben még az újat. Most még a pihenés, a behúzódás, a kuckózás, befelé fordulás ideje van. Eljön majd az újjászületés ideje, de a régi világok nem január elsejét, hanem a tavaszi napéjegyenlőség környékét tekintették az új évkör kezdetének (emiatt indítom én magam is mindig kora tavasszal, illetve arra felkészülve a természeti világ újjászületésére készülve csak néhány héttel korábban a női évkör programomat, pl. idén a NÉGY ÉVSZAK AJURVÉDA NŐKNEK kurzust).

january1_400x200Modern és túlpörgött világunk türelmetlensége talán az, ami ránk erőlteti ezt a mesterséges elvárást, szokást? Vagy a tél középi csend ilyen ijesztő legtöbbünk számára – és hát mitől ne lenne ijesztő ez a „la petite mort” (franciául a „kis halál”), hiszen nem „tanítják az iskolákban” (nem kapunk eszközöket, termékeny viszonyulási mintákat arra, hogy) hogyan is lehet letisztult semlegességgel jelen lenni ebben a minőségben. Látom, tapasztalom ezt számtalanszor nőkkel dolgozva: nemcsak januárban, de más (pl. a menstruáció idején, vagy bizonyos élethelyzetekben) sem tudunk igazán megnyugodni és ránézni arra, ami éppen csak úgy „van”.

A TEST ÉS NŐI HORMONJAINK

És ha még a fejünk érti is, amiről itt beszélek, a testünknek idő kell ahhoz, hogy szomatizálja azt: sajnos legtöbbünk teste kifejezett adrenalin függőségben él, és ez megakadályozza abban, hogy lassítson. Ez annyira igaz, hogy legújabb kutatások szerint már a gyermeket váró nők teste a méhükben növekvő baba mellékveséjéről „csapol” (és a babák már kimerült, illetve túlzó kortizol termelésre szoktatott mellékvesével születnek meg)! Olyan nagy szükség van a kinti világ pörgésének kompenzálására, hogy a saját adrenalin és a kortizol raktárak nem elegendőek (ezek a hormonok segítenek a testnek, hogy az az akut vagy krónikus, elhúzódó megfeszített tempó, vagy stressz hatását egyensúlyozzák bennünk). Nagy eséllyel már mi magunk is úgy születtünk, sőt anyánk méhében az egész fiziológiánk és endokrin (hormon) rendszerünk úgy fejlődött, hogy fokozott stresszhormon termelésre legyen képes.

Sajnos azonban ezt a szervezetünk csak úgy tudja megoldani, hogy máshonnan gyűjti be a muníciót a stresszkezelő rendszerbe, ezzel azonban elvonja azt onnan, ahová az a hormon valójában való (pl. progeszteron segítségével, ami az egyik legfontosabb, reprodukciós folyamatokban résztvevő, és a leghamarabb kimerülő hormonunk). Emiatt merülnek ki olyan hamar a korosodó (illetve mostanság már a 30-as évek közepi) nők progeszteron raktárai, ami női problémákat, ösztrogén dominanciát és egyéb betegségeket is okozhat.

JANUÁR

A tél közepe a legmélyebb, evolúciós szempontból nézve a leginkább olyan időszak, amikor a testnek pihennie kell. Az elmúlt hetekben influenzajárvány söpört végig az országon, szinte mindenki az orrát fújta – csodálkozunk, ha a testünk immunrendszere nem bír védekezni? A stressz köztudottan immunrendszer romboló hatású. Amit meg kell értenünk az, hogy ne csak az akut stresszt vegyük észre! Az is stressz a szervezetünk számára, hogy egy olyan időszakban, mint a január túl sokat követelünk tőle. A több millió éves evolúciós folyamat során kialakult testünk számára ez a csupán néhány évtized óta gyakorolt (kora 20. századtól számítható) folytonos, a négy évszak során állandó pörgés egyszerűen értelmezhetetlen és felkészületlen annak elviselésére. Soha, de még nagyanyáink idejében sem volt annyi fény, villódzás, sőt meleg januárban, mint most. A gyertyát csak a múlt század elején váltotta fel az elektromos világítás. Az én nagymamám naplójában azt olvasom, örültek, ha tél közepén 15 fokra sikerült felfűteni a szobájukat. Hát persze, hogy emiatt kevesebb aktivitás volt az életükben. Igen, többet aludtak. A mai világban, ha valaki télen álmosabb, mint nyáron, az „nyűg” (és tény: a munkahelyi leadási határidők enyhén szólva nem veszik ezeket a szempontokat figyelembe). Sajnos ritkán vonjuk le azt a következtetést, hogy most nem 6-8, de 8-10 órát kellene aludnunk és több időt sötétben töltenünk ahhoz, hogy a testünk regenerálódni tudjon, és hogy megkapja azokat a kinti impulzusokat, melyek a testünk éves működésében egyfajta bioritmus metronómként működnek és elindítanak belül olyan mély regenerálódási programokat, amikre hosszútávon szükségünk van.

(Humor helye: Ha annyira városlakó lennél, hogy elfelejtetted volna, milyen is a mély tél energiája, mi az, hogy csend, hideg, az elmúlás szele, akkor íme egy kis ráhangolódás, rögtön érthetővé válik, mit is jelent az, amikor az ajurvéda hideg és száraz minőségekről beszél a tél kapcsán… A tél tehát “ilyen” : ) :

AJURVÉDA

Persze a külvilágot megváltoztatni nem tudjuk. Sem a kinti hideget, az üvöltő szeleket, sem a város ennek ellentmondó pörgését… Valószínűleg saját szokásainkon is csupán kis lépésekben tudunk módosítani. Nem mindenki teheti meg, hogy barlangba vonuljon januárban, és természetesen nem is kell. De ha értjük és elfogadjuk a fentieket, és ha még mindig újévi változtatás szokása dolgozik bennünk, akkor szóljon ez a fogadalom arról, hogy megnézzük, milyenek is vagyunk igazában ilyenkor, és fogalmazzunk kis célitűzéseket annak érdekében, hogy testünk azt kapja meg, amire valójában szüksége van.

  1. ALUDJ
    Ahogy fent említettem, lényegesen több alvásra van ilyenkor szüksége a testnek, mint nyáron. Van egy szibériai törzs, akik úgy hibernálnak, mint a medvék: szó szerint lényegében átalusszák a telet, egyébként nem maradnának életben abban az irtózatos hidegben! Ne érezd magad rosszul (selejtesnek, gyengének, stb.) ha az alvás igényét a tested jelzi számodra, hanem fogadd el, és próbálj ténylegesen emelni az alvással töltött órák számán, de legalábbis növelj az esti elcsendesedő órák számán.
  2. FÓKUSZÁLJ A CSENDEKRE
    Keresd a csend lehetőségeket a napodban. Gyakran szokásból pörgünk, és egyszerűen csak lemaradunk a mini-pihenést nyújtó, napközbeni pillanatainkról. Ha tényleg annyira sűrű a munkahelyi, vagy családon belüli elfoglaltságod, hogy úgy érzed, egész nap rohanni kell, még akkor is vannak szituációk, amikor leülhetsz (akár a WC-n), és vehetsz néhány mély lélegzetet, és tudatosíthatod magadban, hogyan is állnak a dolgaid belül: hogy érzed magad, mit súg a tested, biztos, hogy jó érzéssel bírod azt a még ki tudja hány eltervezett programot, vagy ideje talán szelektálni, és csak a tényleg lényegesekre szorítkozni aznap? A legjobb, ha mindezt reggel teszed: hihetetlen eredményes az, amikor a napot úgy kezdjük, hogy (akár cetlin, akár csak fejben) tervet készítünk. Ehhez képest legtöbbünk első dolga a mobil, az internet, az idegrendszerünk még alig éledt fel, de már a világpolitika hírei zaklatják fel, vagy a közösségi oldalak szívják be, olyannyira, hogy pár perc alatt a totális zaklatottság és szétszórtság állapotába kerül, már rögvest napkezdéskor. Tégy egy kis erőfeszítést, hogy ébredés utáni első órában telefonhoz nem nyúlsz, internet közelébe nem kerülsz, hanem nyugodt reggeli készüléssel alapozod meg a napot.
  3. TÁPLÁLD AZ IDEGRENDSZERT
    A tél közepe ajurvédikus értelmezésben egy erős Váta hatás alatt álló (de egyébként Kapha által is meghatározott) időszak. Ez a hideg és száraz minőség különbözó módokon hat ránk: a sok felső légúti betegség is jele a Váta működésének, de az idegrendszerünk gyengülése, érzékenysége, kimerülése (stressz), illetve lelki értelemben a szorongásra és depresszióra való hajlamunk felerősödése ebben az időszakban mind ennek a hatásnak köszönhető. Erre az ajurvéda a már elég jól ismert, ún. stresszkezelési módszerek (meditációk, légzőgyakorlatok, a fent említett tudatossági gyakorlatok, stb.) mellett más javaslatokkal is él. Az idegrendszerünk testi minőségű is, és szó szerint táplálható. Amire az idegeinknek szüksége van, az a (jó minőségű, hidegen sajtolt) olajak. Télen a testünk (mint a mókusok az erdőben) a magas zsírtartalmú ételekkel tudja megtámogatni magát: fogyassz a szokásosnál több magvat, és hidegen sajtolt olajat. Az olajat ne főzd, inkább salátákra, vagy a már levesek tetejére csorgasd rá, vagy medicinális jelleggel akár (napi 2-3) evőkanállal is fogyassz belőlük. De kívül is olajozunk az ajurvédában: ez a naponta gyakorolt ún. abhyanga, vagyis teljes testi önmasszázs. Szezám-, vagy más olajjal zuhanyzás előtt átmasszírozni a testünket, nemcsak megnyugtató, kellemes, de ha elég kitartóan visszük bele az olajat a bőrön keresztül mélyebbre a szövetekbe, akkor az egészen az idegekig hatol. Nagyon meghálálja a test ezt a rutint, érdemes tehát beiktatni ezekben a napokban. Hasonlóképpen az orrjáratok olajozása is nagy segítség: nemcsak védőréteget képez a hideg ellen az érzékeny nyálkahártyás területnek, de a homlokfelé eljuttatva az olajat az idegrendszerünkre is kihatással van. (A légutak ajurvédikus karbantartásáról IDE KATTINTVA olvashatsz).
  4. MELEGÍTS
    Nemcsak száraz, de hideg is a Váta (és a Kapha is). Talán egyértelmű, hogy ilyenkor sálat, sapkát veszünk fel, és valaki még a derekát (adrenalint termelő székhelyét) is tudatosan melegen tartja, sállal kendővel, melegítő palackkal, stb. A „vacogás” (nemcsak testi, de lelki értelemben is ) rövid távon stimuláló hatású, de hosszabbtávon idegrendszerileg megterhelő. De melegíteni belülről is lehet, és nemcsak forró teákkal, meleg levesekkel, de fűszerekkel és bizonyos idegrendszert tápláló állagokkal. A (kizárólagos) nyers, és száraz étkeket előtérbe helyező diéta kifejezetten nem ajánlott, annál inkább a meleg és krémes (de nem tejes) állagok előtérbe helyezése lényeges. Turmixolt zöldséglevesek, főzelékek nagyon jót tesznek ilyenkor. Fogyassz többet ezekből, persze figyelve, hogy a főzelék ne rántásból álljon csak: a turmixgépek idején érdemes inkább a téli gyökérzöldségek pürésítésével fokozni a krémes állagot.  Ami pedig a fűszereket illeti: minden karácsonyinak tekintett („mézeskalácsos”) fűszer ilyenkor tökéletes: gyömbér, fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, kardamom, és időnként a cayenne, vagy a chili. Készíts keveréket, és csipetnyit (az olaj mellett) szórj a főzelék, vagy a leves, vagy a párolt zöldséged tetejére, napi szinten fogyassz ebből. Melegít még természetesen a testmozgás, tehát:
  5. MOZOGJ
    Furcsán fog hangozni, de a testnek a túl sok ülés stresszes. A testünk nem arra alakult, hogy statikus, kitartott pózban maradjon sokáig. Ezen kívül a meleget, a belső tüzet (a fenti ajánlásoktól eltérően nem annyira étkekkel, vagy fűszerekkel), hanem légzéssel és mozgással is lehet szítani. Először a légzés is egyfajta táplálás, de ezen felül itt az energiát nem kívülről visszük be, hanem belülről hívjuk elő, szítjuk, aktivizáljuk. Ha más testi rutinod nincs is, igyekezz ezekben a hetekben azért naponta legalább fél órát tempósan gyalogolni. Ilyenkor beindul a keringés, így eljuthat a perifériákra, a hajszálerekbe is a friss oxigén (tüzelőanyag), tisztul is a szervezet, és a sok (egyébként ilyenkor tényleg fontos) pihenés mellett nem tunyul el. Kutyasétáltatók nyilván ebből a szempontból előnyben vannak, de lehet a munkahelyre (legalább néhány megállónyit) gyalog menni, vagy lehet liftek helyett a lépcsőzést választani – számtalan mód van arra, hogy naponta (sokszor kicsit) megmozgasd a tested.

MÉH-IDŐ

Ha a test megkapja, ami a magáé ilyenkor (melegítés, olajozás, önmasszázs, szauna, inhalálás, táplálás, alvás, pihenés, elcsendesedés), akkor nem nehéz eljutni abba a letisztult térbe, ahonnan idegrendszeri problémák (szorongás) és lelki torzulások (letargia, depresszív hajlam) nélkül tudunk bepillantani a belső világunkba, amit a nőknél kifejezetten méhtérnek is nevezhetünk. A tél közepe energetikai értelemben a nőknél egy hangsúlyosan méh időszak. Nemcsak arról van szó, hogy méhünk (férfiaknál a hara) ténylegesen egy (ős-)barlang, de arról is, hogy a méhtér (yonisthana, vagy a hiranyagarbha) az inkubációs folyamataink, a csendes, tudatalatti átalakulásuk, fejlődésünk tere is. Mint mag a föld alatt, mi magunk is belül és mélyen, szemnek nem látható módon készülünk az újjászületésre. Januárban újévi fogadalmakat tenni (számomra) olyan, mint egy koraszülés. Eljön majd a vajúdás és szülés évente ismétlődő ideje később, de most még a türelem, a kivárás energiáival jó ismerkednünk. A méh tere ilyenkor mélyül és befelé tágul. Nem extrovertált, hanem introvertált, nem teremt, hanem támogat. Kifejezetten erős ilyenkor az energetikai kapcsolat a gyökereinkkel, a Föld mélyével, Anyabolygónk magnetikus magjával-magmájával, belső, központi melegével. Elmerülni, sőt regressziós folyamatainkba belemenni ebben a forró, meleg inkubációs térben kitüntetett pillanata az évkör munkának. Legalább annyira fontos, mint tavasszal foganni, nyáron „virulni”, ősszel fókuszálni. Az ezzel kapcsolatos gyakorlatokat és meditációkat mi a MÉH-MUNKA kurzusain (mind az Évkör, mind a menstruációs tanfolyamokon) gyakoroljuk, kultiváljuk. Ha érdekel, szeretettel várlak, részletek erről IDE KATTINTVA olvashatók)!

Méhem mélyéről kívánok Nektek hiteles januárt!

Réka

Novemberi ajurvéda

november_400x200Hát persze, hogy megkaptam az inspirációt egy kis novemberi végi ajurvédikus cikk írásához: itt ülök, rágcsálom a mézes-reszelt gyömbéremet, iszogatom a teámat, mert már napok óta betegeskedem, krahácsolok… Persze a tanítást nem adtam le (miért is tenném ugyebár, khm, khm…?) De emiatt most kíváncsian várhatom, hogy vajon idén (is) belobban-e a tüdőm (gyerekkorból hozott gyenge pont és persze a szívvel és a kötődésekkel kapcsolatos pszicho-szomatikus téma), vagy elegendő lesz a torok köszörülgetés ahhoz, hogy változtassak, módosítsak azon, ami épp most van (nincs).

Meditálgatok tehát bögrém társaságában azon, hogyan is hatott rám az elmúlt időszak külvilága és persze hogyan hatottam magam önmagamra. Minden teljesen világos, kérdések helyett sorakoznak bennem a válaszok, mert hiszen amikor a tudás nem elég, a test “beint”, megálljt parancsol, ezzel vezet s mutat utat és ad válaszokat (még ha köhögés formájában is). Hála érte, még ha kicsit hangos is ez a krahácsolás itt (bízom benne legalább Ti még időben meghalljátok)!

A krahácsolásban az a “remek”, hogy azonnal ráirányítja a figyelmet a légzésre – azzal, hogy az ember észreveszi, hogyan (nem) lélegzik (rendesen). Az egyébként is sekélyes légzésünk ilyenkor még szaggatottá is válik, alig emlékeztet arra a fluid áramlásra, ami normálisan az egész testet táplálni hivatott. Amikor a légzésünk lágy, laza, nyugodt, áramló és mély, az mindig arra utal, a belső harmóniában van a külső világgal: nincs dugulás, nincs töredezettség, nincs stressz, szorongás. A légzés nem pusztán oxigéncsere, hanem teljes egészségünkre kiható kommunikációs folyamat. Az elmére, a lélekre és a fiziológiánkra (idegrendszer, endokrin rendszer) egyaránt hat. A légzés zavartsága mindig mélyebb okokra utal, és vice versa, még ha ezt a bacilusoknak, vagy a novemberi hideg-latyakos időjárás (egyébként nagyon is valós) hatásának tudjuk be.

A légzés maga az élet: van első és utolsó lélegzetvétel – és hogy ez mit is jelent, mindannyian értjük (az “utolsó vacsora” másról híresült el, és általában véve nem az evést tartjuk az életben maradásunk elsődleges feltételének). A légzésünk olyan nemes szervekhez kötődik (szív, tüdő), melyek teljes testre kihatóan minden egyes sejtünk táplálásáért felelősek. A Védikus tanítások szerint a légzésünk együtt mozog az ún. pránával (chi, életerő, vitális energia) is, mely különféle finom csatornákon keresztül áramlik a testünkben. Légzőrendszerünkre figyelni, karban tartani tehát az ajurvéda szerint nagyon kifizetődő, mert többről szól, mint gondolnánk. Sőt: a légzés transzformatív erejű.

Hogyan és miért?

Ehhez egy kicsit most “ajurvédikusabbra” kell, hogy váltsam a megközelítést.


A prána csatornái a testben

Az Ajurvéda szerint mind anyagi és energia jellegű áramlások zajlanak a testünkben, melyek szépen körülhatárolható csatornákon keresztül utaznak bennünk körbe-körbe. Ezek a csatornák (strotamsi-k vagy strotasa-k) behálózzák az egész testet. A légzésünket érintő csatornát prana vaha strotas-nak hívják, ami végül is mindegy is, de megemlítem, mert ez a rendszer egyébként nagyon hasonlít a a nyugati orvoslásban légzőrendszerként ismert (orr, orrjáratok, arc-, és homloküregek, légcső, tüdő) rendszerhez, de talán még fontosabb és kiterjedettebb a működése, mivel a prana vaha strotas a szívet is magában foglalja és “intim” viszonyban áll az emésztési rendszerünkkel is.

Legfontosabb funkciói:

  • légzés
  • gondolkodás
  • érzelmi kapacitás
  • metabolizmus (a táplálék energiává, életerővé, és tudatossággá való átalakítása)
  • magasabb szintű tudatosságunkkal való kapcsolat

A Prána csatorna még mélyebb jelentősége

Az Ajurvédában minden egyes ilyen csatornának megvan a maga gyökere (mula), vezetéke (marga) és nyílása, kimenete (mukha). Mind a háromnak fontos munkája van a csatornán belüli áramlás harmonizálásában. A gyökér az, ami a finomabb okokra, a betegség “gyökerére”, illetve mögöttesebb összekapcsolódásokra utalhat, a kimenet pedig nagyon hatásos gyógyító pont (amivel időnként nemcsak a fizikai test gyógyulására hathatunk).

A prana vaha strotas gyökere a szívben, és az emésztési traktusban található. Vezetéke a testen belül a légutak, az orrjáratoktól a torkon keresztül a légcsövön át a hörgőkig és a tüdőhólyagocskákig tart. Kivezetése pedig az orr és az orr nyílások. Mind a három terület (szív, emésztési traktus és az orr) nagyon fontosak. Miért?

A szív

A szív a test legfőbb “útkereszteződése” – minden (testi, érzelmi, energetikai) szinten. Ráadásul a prána csatornán túl még két másik csatornának is a gyökere (plazma-, és nyirokcsatornáé, ill. a mentális csatornáé is). Olyan, mint egy központi pályaudvar, melyen keresztül testünk minden egyes sejtje kapcsolatban állhat egymással. Emellett a szív az ún. ojas-nak is a székhelye (aki ismer és jár az óráimra tudja mennyit beszélek arról, milyen fontos különösen a modern világban élő nőknek az ojas táplálása!). Az ojas a testi, lelki és spirituális “nektár”, ami rugalmas erőnket, termékenységünket, befogadó és elengedési képességünket táplálja. A szív emellett érzelmi központunk és szívcsakránk is. Erről külön fejezetet lehetne írni (lehet egyszer fogok is). De most annyi elég lesz, hogy a szívben gyökerező prána csatorna pontosan a szíven keresztül teljesen összefonódik a test más nagyobb és finomabb csatornáival, ezáltal a szív ezt a csatornát képessé teszi arra, hogy rajta keresztül mély és radikális változtatásokat eszközölhessünk az elménkre és a test szerveire. Ez talán meg is magyarázza, hogy a légzés miért is tartozik az egész világon, vallásoktól függetlenül, a legelterjedtebb spirituális gyakorlatok közé (az éneklés is erősen kihat a légzésünkre!). És tény, hogy a pránajáma gyakorlatok is több szinten is megtámogatják az egészségünket

Az emésztési traktus

Az emésztőrendszer nagyon fontos az ajurvédában, mert ez az agni (a metabolizmus “szent tüzének”) székhelye. A kiegyensúlyozott agni egészségünk sarkalatos köve – és egyben minden betegség és egyensúly borulás gyökere is. Emiatt fontos a prána csatorna és az emésztő traktus kapcsolata. Az agni az átalakítás hője, tüze, melynek természetesen a megfelelő lángoláshoz levegőre van szüksége, ami pedig ugye a prána csatornában kering.

Ezen túl van egy különleges kapcsolat a tüdő és a vastagbél között. Ez részben annak köszönhető, hogy kilégzés során elindul bennünk egy felfelé mozgó energia (udana vayu), melynek székhelye a tüdő, belégzés közben pedig egy lefelé mozgás érezhető (apana vayu), mely az ürítésekért (vizelés, székelés, menstruáció, szülés) felelős irányzat, melynek székhelye a vastagbél. Ez a két áramlat folyamatosan és arányosan fluktuál, ill. keveredik bennünk – jó esetben. A vastagbél egészségének megtartása tehát direkten kapcsolódik a légzőrendszerünk egészségéhez.

Az orr

A kivezető nyílása a prána csatornának az orr. Ez terápiás szemszögből nézve nagyon fontos tény. A mi világunkban nem vigyázunk eléggé az orrunkra (bár a szájápolás szerencsére mindennapos). Az orr nemcsak légzőszerv, hanem a finomabb energiavezetékekhez is közvetlenül kapcsolódik. A két orrjárat az ún. ida (hold, lunáris) és pingala (nap, szoláris) csatornák nyílása is egyben. Ezek magyarázata ismét rendkívül sok időt venne igénybe, elég legyen annyit említeni, hogy ez a két csatorna a két agyféltekére, ill. a gerincünk mentén az egész idegrendszerünkre, és motorikus rendszerünkre is kihat. Egyszerű légzőgyakorlatokkal,  illetve az orrjáratok napi tisztító olajozásával egészen mélyre ható változásokat eszközölhetünk magunkban.

A test gyenge pontjai

Van egy szanszkrit szó, a khavaigunya, melynek jelentése “gyenge pont”: ez a kifejezés a ránk személyesen leginkább jellemző fiziológiai sérülési lehetőségekre utal. A khavaigunya oka lehet genetikus, családi jellegű, vagy valamely korábbi traumás élmény, bármi feldolgozatlan érzelem, vagy egy korábbi testi sérülés, betegség eredménye. A lényeg hogy vannak területek, vagy konkrét szervek, vagy szövetek, melyek bennünk különösképpen érzékenyek, az ajurvéda magyarázata szerint amiatt, mert ott a három dósha (hatóerő, váta, pitta, kapha) egyensúly vesztetten kering, kvázi elakadt, vagy blokkolt, de minimum valamely minőségben többletes, illetve hiányos (de nem harmonikus, kiegyensúlyozott). Ez a diszharmonikus és esetlegesen blokkolt energiaáramlat pedig idővel megakadályozza a terület megfelelő működését.

Ami konkrétan a légzőjáratok egészségét illeti elég kiszámíthatóak ezek a helyek. Amikor egy könnyed náthánk van, néhányunknak fontos azonnal a tüdőre is odafigyelni, még ha nem is jelennek meg ott rögtön a tünetek. Vagy éppenséggel az arc-, és homloküregek védelme kerülhet az előtérbe. Bármelyik jellemző rád, ha egyáltalán eddig megfigyelted, az biztos hogy a kezdő betegség személyesen jellemző továbbterjedési milyensége egy ajurvédikus “gyenge pontra” utal. Jó hír: kellő figyelemmel felgombolyíthatóak a mélyebben fekvő, személyes  okok is.


Ha érdekel, kattints tovább az alábbi őszi ajurvédikus témákban írt cikkekhez – még nincs mindegyik készen, ha a link nem él, látogass vissza később:


A ciklusunk önismereti utat kínál – beszélgetés Gáborjáni Rékával menstruációról, fájdalomról, ciklusról, holdállásról I.

(Az eredeti megjelenés helye dr Tamás Zita endometriózissal küszködő nőket segítő honlapja volt 2015. szeptemberében.)


Az interjú II. felét ITT olvashatod.


Régóta foglalkozol azokkal az ősi női tanításokkal, praktikákkal amelyek a női egészséggel, nőiségünk tudatos megélésével kapcsolatosak, és ebben a témában előadásokat, kurzusokat tartasz. Az endometriózissal küzdő nők többsége sajnos a menstruációt egy nagyon fájdalmas, életüket megnehezítő körülményként éli meg. Hogyan lehet elindulni a ciklusunk egészséges és tudatos megélése felé vezető úton?

2015_12_400x400Az endometriózis kapcsán India többezer éves, természetes gyógyítási rendszerét, az ajurvédát említeném annak ellenére, hogy egyébként nem csak ezzel dolgozom. Tudjuk, hogy az endometriózisra nincs teljesen kielégítő nyugati orvosi magyarázat, és gyógyítási módszer sem, bár vannak különböző elméletek és kezelési lehetőségek. Az ajurvédának érdekes módon van az endometriózisra magyarázata, holisztikus megközelítésből természetesen mást és másképp látunk. Kissé leegyszerűsítve egy rendkívül komplex problémát és tünet együttest, kimondhatjuk azt, hogy

az ajurvéda az endometriózist a “kapha” hatóerő lokális (méhnyálkahártyában történő) túlburjánzásaként látja, de azt is érti, hogy ez a túlburjánzás eredendően, elsődlegesen a váta hatóerő, energia borulása miatt történhetett meg.

Bár természetesen más ajurvédikus motívumokat is fel lehet fedezni a történetben, különösen, amikor nem általánosságban, hanem egyedi esetekről konzultálok valakivel például. A váta egy olyan energia, hatóerő a testben, ami lényegében az összes mozgást viszi. A légzés és az összes kiválasztási és ürítési folyamat – így például a vizelés vagy a székelés – a váta hatóerőnek köszönhető, és a menstruáció is egyértelműen a vátához tartozik. A vátának a testen belül a stabil lakóhelye a medence környéke. Ez nem azt jelenti, hogy csak ott van jelen, mert az egész rendszert mozgatja, de akkor van harmonikus állapotban, ha oda le van horgonyozva, és onnan fejti ki a hatóerejét. Az ajurvéda – értsük ezt most metaforaként vagy sem – lényegében azt mondja, hogy az endometriózis azzal kapcsolatos, hogy a váta elhagyta a székhelyét, a medence terét. Elég csak arra gondolnunk, hogy endometriózis esetén a méhnyálkahártya-sejtek szétszóródva találhatók a testben. A vátát meghatározó levegő, és annak mozgató, száraz minősége szétszórja ezeket a méhnyálkahártya-sejteket a testben a helyett, hogy azok lefele ürülnének, és a hüvelyen keresztül eltávoznának a testből. A másik jellemzője az endometriózisnak a görcsösség, és ez is a vátának köszönhető. A vátának ugyanis nemcsak mozgató ereje van, hanem egy nagyon száraz és szárító minőség, azért is hívják gyakran szélnek. Például amikor görcsösségek, ropogós ízületek, szárazságok, feszülések vannak a testben, az majdnem mindig – az ajurvéda meglátása szerint – egy váta egyensúlyborulás.

A lényeg tehát, hogy az endometriózis mindkét fő tünete – sejtek helyéről elkerülése és a görcsösség – arra utal, hogy ez egy váta probléma.

Ennek következtében nyilvánvalóan a kezelések is ezzel lesznek kapcsolatosak. Az egyik legfontosabb dolog, ami a vátát megnyugtatja az a rendszer, és ezen belül az egyik legfontosabb az életvezetés: a kiszámítható, nyugodt, rendszeresség. A rutin. Ha most nem kifejezetten endometriózisról beszélünk, azt lehet mondani, hogy egy erősen vátával meghatározott személyiségtípusú embernek majdnem biztos, hogy problémája van azzal, hogy időben feküdjön le, normálisan és rendszeresen egyen, vagy a projektjei kivitelezésében érvényesítse a rendszerességet. Ez egyébként civilizációs tünet, tehát észre sem vesszük, mert ebben létezünk, az egész világunk így él. Tehát annak, aki endometriózissal küzd, majdnem biztos, hogy ezekkel a típusú dolgokkal a maga módján foglalkoznia kell. Így meg kell vizsgálnia, milyen módon van szétszóródva az élete, hogyan tud abba rendszert vinni, milyen módon tud egy fajta jó értelemben vett leföldelést, kenetességet és megfelelő minőségű táplálékot – mind szellemi, mind lelki, mind fizikai értelemben – bevinni a testébe, és hogyan tud egy kicsit jobban a földön járni.

Ez érdekes, amit most mondasz, merthogy az endometriózisnál az életmód-váltás az egyik kulcs a gyógyulásban, és mindenben, ami javasolt, rendkívül fontos a rendszeresség. Így például a mozgás, az étkezés, a stresszkezelés mindig előjön, mint fontos tényező.

Igen, viszont azt is meg kell említeni, hogy azért ez egy érzékeny rendszeresség a nő életében, mert más lesz igaz a ciklusunknak egy korábbi, egy középső és egy záró szakaszában. Tehát valahogy úgy tudjuk megtalálni azt a testi-lelki kenőanyagot, amitől olyan olajozottan fognak menni a dolgaink nőként, ha odafigyelünk arra, hogy éppen hol tart a ciklusunk a 28 napban, és nem akarunk valami mást csinálni, mint aminek éppen ideje van. Az általam tartott Hold Hétvége műhelymunkán szoktunk arról beszélni, hogy milyen részei vannak a ciklusnak. Ezt különbözőképpen lehet felosztani, például három, négy vagy hat szakaszra, de legalább három fő stációt érdemes megnézni. Nagyon fontos, hogy minden nő érezze meg, hogy ő például milyen a ciklusának az első harmadában: ekkor mi az, ami jellemző rá, és fogadja el a különbözőségeit. Lehet, hogy általánosságban egy bizonyos étkezésbeli változtatást kell vinnie az életébe, de ezen belül lehet, hogy vannak finom különbségek annak megfelelően, hogy éppen hol tart a ciklusában. Ez egy tanulási folyamat, ami hosszú időt vesz igénybe, mert nem tanították nekünk gyerekkorunkban, és a világunkra sem jellemző. Ehhez meg kell tanulnunk elméleteket, és információkat kell szereznünk a hormonrendszerünkről, az alternatív módszerekről. De a legfontosabb tanulási mód az, ha magunkat megismerjük, és talán itt vagyunk a legjobban elárvulva. Mert ha valaki el is indul azon az úton, hogy elkezd információkat begyűjteni, még mindig nagyon erős az a külső vagy belső elvárás, hogy bedobozoljuk, bekockázzuk, bekategorizáljuk magunkat. De el lehet jutni arra a pontra, hogy elfogadjam magamat, a sajátosságaimat általában, és konkrétan a ciklusom egyes szakaszaiban is. Visszatérve tehát a rendszerességre azt lehet mondani, hogy

a rendszeresség fontos, de az egy érző vagy rugalmas rendszeresség, mert nekem még az a tapasztalatom, hogy egy nő számára egyensúlyvesztést eredményez az, ha nem követi a ciklusának a hullámzásait.

Valamitől azt szoktuk hinni, hogy az egyensúly egy statikus dolog. De például gondoljunk egy szélben ringatózó fára. Ha annak az egyensúlya az, hogy áll, akkor akár még el is törhet a szélben, és sokszor ezt tapasztalom a nőknél, hogy túl merev egyformaság határozza meg a hónapban lévő ciklusukat, miközben a női fizikai lét – mivel a hormonrendszerünk nagyon erőteljesen beleszól a lelki minőségeinkbe is – egyensúlya dinamikus, hullámzó egyensúly. És egy nő akkor van egyensúlyban, amikor hullámozhat, És amikor azt mondjuk, hogy egy nő hormonálisan eldurrant, mert a premenstruális szindromája alatt éppen hisztérikusan kiabál a férjével, az nagyrészt azért van, mert nem adatott meg számára az ellenpólus és annak az ideje. Tehát amikor elkezdünk ebbe belelágyulni, és belehullámozni, akkor lehet, hogy még ijesztő is lehet, hogy a ciklus egy adott pontján egy kicsit depressziósabbnak, egy másik pontján pedig egy kicsit mániákusabbnak találjuk magunkat. De hogyha ezt szép türelemmel engedjük belibegni, akkor be fog állni egy egyensúly. És én azt gondolom, hogy hosszú távon ez az az egyensúly, amit a nőknek vissza kell tudni szerezni.

Ha tudatosabban szeretnénk hozzáállni a ciklusunk hullámzásaihoz, akkor milyen minőségekre figyeljünk a ciklusunk egyes szakaszaiban? Melyek azok a főbb vonulatok, amik általában jellemzőek?

Nagyon egyszerűen két fő ellenpólusról lehet beszélni a ciklusban: a menstruációnak és az ovulációnak az ellenpólusáról. És ha nem csak ezt a néhány napot nézzük meg, amikor ovulálunk vagy menstruálunk, akkor beszélhetünk a ciklusunk két “féltekéjéről”. Utána lehet ennek nézni, és valószínűleg egy hormon szaktanácsadó sokkal jobban el tudja magyarázni, hogy mi történik hormonális szinten a ciklusnak az első felében és a második felében. Ha most nem hormonok nyelvén fogalmazzuk meg, hanem a lelki folyamatok nyelvén, akkor

az első féltekében van egy stabilizálódás, aztán egy erősödés, a második féltekében pedig ennek az erőnek a kibontakozása, megélése, végül egy – nem rossz értelemben vett – elcsendesedés.

Nem véletlenül beszéltek mindig arról, hogy a hold telik és a hold fogyatkozik, és hogy ez jó. Tehát a holdnak nem az a feladata, hogy állandó és kiegyensúlyozott sugárzással ragyogjon az égbolton, mint a nap, hanem az ő természete másban van. Régen precízen tudták, hogy amennyire a természetben szükség van a napra, annyira szükség van a holdra. A hold volt az, ami megadta a dolgoknak a nedvét, a nap volt az, ami megadta az energiát. A hold mozgatja a nedveket egy növényben, és tudták nagyon jól azt is, hogy a hold tengereket mozgat.

Lehet a holdról és a ciklus kapcsolatáról nagyon költőien, spirituálisan és misztériummal is beszélni, de van ennek egy nagyon egyszerű és leföldelt, parasztasszonyok által is tökéletesen értett vonulata.

A gyógynövényszakértők nagyon jól tudják, hogy a holdállásnak megfelelően kell gyűjteni a gyógynövényeket. A növény gyökerében, szárában, levelében vagy a virágjában van a hatóerő. És amikor a virágjában található a hatóerő, akkor teliholdkor kell gyűjteni azért, mert olyankor a hold gravitációjára a növénynedvek fölhúzódnak a földből a száron át a levélbe és a virágba. Így teliholdkor a legpotensebb ezeknek a gyógynövényeknek a hatóereje. És ugyanígy újholdkor, vagyis amikor a legkisebb a gravitáció – mert itt egyszerű fizikáról, vagyis gravitációról beszélünk a hold és a föld között – behúzódnak az életnedvek a gyökérbe. Nem működünk mi sem másképp, tehát ez hat ránk is. Régen ez része volt a női tanításoknak, tudásoknak, és ezek miatt volt egy ilyen fajta értése a hold és a női ciklus kapcsolatának. Az elmondottak miatt gondolták azt, hogy az újholdnak és a bolygóknak a konstellációja megsegíti a nők menstruációját, ugyanis a menstruációs vér, mint nedv, lefelé száll, így az újhold energiája megsegíti azt. Ugyanígy amikor egy nő kibontakozik, és a petefészkében vonul be az életerő, ami aztán egy ilyen majdhogynem egyfajta női ejakulációval kirobbantja magából az érett petesejtet, akkor azt gondolták, hogy ezt a fajta mozgást egy nőnek a testében leginkább a telihold segíti. Tudom, hogy egy modern nőnek elég nehéz elhinni, hogy a holdnak a változása rá ilyen hatással lenne, de a testünk 80%-ban víz. Mint ahogy a tengerek mozognak, mi is mozgunk, és nyilvánvaló, hogy itt egy finomabb értésről van szó. Rendszeresen tele vannak a szülészetek teliholdkor, és tudják nagyon jól a gyakorló szülészek is, hogy hogyan hat ez ránk mint nőkre.

Én azt gondolom, hogy sokkal jobban éreznénk ezeket a finomabb hatásokat, ha elkezdenénk azt, amit képviselek meg tanítok, vagyis visszatérni és saját magunk számára újra felfedezni a változékonyságunkat a cikluson belül.

Nem azért nem érezzük, mert nincs, hanem csak azért, mert minden arra kényszerít rá az életünkben, hogy ne érezhessük, és ebbe valamilyen módon mi beleegyezünk. Tudva vagy tudattalanul…. Nem azt mondom, hogy minden egyes nő részéről ez egy tudatos döntés volt, mert egy kicsit ebbe beleszülettünk. De előbb-utóbb eljön egy nő életében az a pont, amikor ezek a kérdések elkezdenek felmerülni, és kívánom, hogy ne azért, mert valami egészségügyi problémája merül fel. A változékonyság éppen, hogy egy egészségmegtartó minősége a ciklusnak. A legtöbb nő sajnos a ciklusa nagy részében egyensúlyvesztésben van, mert ez az – ahogy említettem – amire az életünk és saját magunk rákényszerítjük magunkat.

Az interjú II. felét ITT olvashatod.