Változó Világunkban a Nő saját igazságaira bukkan és azok egyedi természetére ébred.

Megtapasztalja a Szellem könnyedségének és a Föld súlyának házasságát magán belül. Minden porcikájában éli és érzi saját testiségét, és fajsúlyának minden nehézségét — mégis könnyedén szárnyal határtalan magasságokba. Felismeri és átadja magát ősi régi átkok súlyának, és mégis szabadságát leli bennük.

Azt tanulja, hogy a szakrális nőiségének esszenciája a Prakriti (az ősi védikus szövegekben a természet) az intelligens, aktív, teremtő áramlás, mely a világegyetem mozgatórugója, állandóan pulzáló, összehúzódó majd kiteljesedő, ritmikus ereje.

A Prakriti-t mint esszenciális erőt, Yin-t,  sok néven nevezik… Ezek mind hívások melyeket a Nő egyre tisztábban hall.

Hív Aditi, a kimeríthetetlen végtelenség. Hív Adi Shakti, az elsődleges, ősi erő. Hív Lalita, az isteni játékos spontaneitás. Hív Káli az aktív harcos nő ereje. Hív az Anyatermészet, ahol a Szellem az anyagban foglaltatik. Hív Demeter az Alvilág kincsesbányájának és éléskamrájának őrzője. Hív Pachamama a perui magashegységek földiesült termékenysége.  Hív Gaia az Anyaföld. Hív a Szent Grál, a magában foglalás kelyhe. Hív Mária Magdolna a szakrális egység kapuinak tárogatója.

A Yogini Tantra írásaiban Vajrayogini azt nyilatkozza: “Bárhol is légyen az a világon, ha női testet láttok, lássátok benne az az én Szent Testem!”

Amikor az Idők Kezdetén a Nő leválasztotta magát, akkor Saját Eredendő Természetével szakított. Most, válásaiban és választásaiban is ezt a szakítást éli meg újra és újra. Ám ahogy visszatalál Magához, újra élvezheti határtalanságát, erejét, játékosságát, spontán kreativitását.

Az Eredendő Szeparáció felismerése, és annak fájdalmának megélése majd elengedése a legősibb fájdalom sebhelyeinek gyógyulása is egyben.

Változó Világunkban a Nő most imádkozik: imádkozik saját lefoszlott arcaihoz, kéri saját részeinek testbe való visszatérését, integrálja szétszóródott minőségeit.

Változó Világunkban a Nő a legtermészetesebb és szakrálisabb Feladatára készül.

És egy dal, ami már sokszor szólt a  szívemhez:

És még egy, amit az Asszonykör egyik tagjától ma kaptam, és csontig hatolt, szívbe markolt, megnevettettet és hálával töltött el: