Beltain (ejtsd: bel-tejn) az évkör egyik legősibb és legerőteljesebb fordulópontja – egy olyan pillanat, amikor a természet és a testünk is új ritmusra kapcsol.
A kelta hagyomány szerint ez a termékenység, az életöröm, a fény és a női tűz ünnepe. Egy határvonal: a tél emléke végleg elmarad mögöttünk, és belépünk az élet pezsgő nyár eleji fázisába.

De mi történik ilyenkor belül? Hogyan hat ránk ez az időszak nőként – és miért érdemes ilyenkor másként táplálni, mozgatni, gondozni magunkat?

A Beltain-mítosz női archetípusai: újjászületés, érzékiség, belső fény

Beltain éjjelén a kelták tüzeket gyújtottak, és mezítláb táncoltak körülöttük. A rituálé a belső tüzeket is ünnepelte: a nemi ébredést, a vágyat, a kreativitást, a női test termékenységét – nem csak fizikai, hanem szellemi értelemben is.

A Beltain női archetípusa nem a passzív szépség, hanem a lobbanni tudó alkotó nő:
• aki képes a vágyait kreatív formába önteni,
• aki élettel tölti meg a teret maga körül,
• de tudja azt is, mikor kell a lángot szelíden őrizni, nem hagyni, hogy feleméssze őt.

És itt kapcsolódik be az ajurvéda, hiszen a Beltain ünnep tökéletes párhuzama az évkörben beköszöntő Pitta-időszaknak.

Pitta évszak – a nyár eleji belső tűz

Az ajurvéda szerint az év körforgása során tavasz végén/kora nyáron fokozatosan nőni kezd bennünk a Pitta-dósa, vagyis a tűz és víz minősége.
Ez a testben és a lélekben is megjelenik:

• melegszik az idő – és melegszik az idegrendszerünk is,
• nő az emésztés ereje – de gyulladásokra is hajlamosabbá válunk,
• több az energia – de könnyebb kibillenni ingerlékenységbe, nyugtalanságba, alvászavarba is.

Ez a „túl sok tűz” érzés ismerős lehet:
– amikor hirtelen felforr a vérünk,
– amikor puffadunk, feszülünk,
– amikor aludnánk, de nem tudunk leállni,
– vagy épp a bőrünk, emésztésünk, ízületeink lázadnak.

Mit tanít nekünk a Beltain, ha 40 feletti nőként hallgatunk rá?

Beltain arra hív, hogy engedd lobogni a tüzet – de tanuld meg szelíden őrizni is.
Ez az a kor, amikor már nem akarunk mindenhol megfelelni. Inkább egyensúlyt keresünk. Egy olyan tüzet, ami világít – nem perzsel!

Egyébként erről sok szó esik a pillanatnyilag is zajló Légzés és Belső Tűz kurzusomban – sajnos erre csatlakozni már nem lehet (idén), de várlak szeretettel a május közepén induló 6-hetes Nyári Életmódprogramra, melyet úgy terveztem meg, hogy pont:

☀️ az ébredés és túlhevülés,
☀️ a lendület és kiégés,
☀️ az energia és regeneráció közötti határvonalon vezessen végig!

A női test kora nyári igényei – az ajurvéda szerint

Az ajurvéda szerint a Pitta-dósa túltengése jellemzően így jelentkezik 40 felett:

• gyulladások (pl. rosacea, ízületi panaszok, hólyaghurut)
• hőhullámok, ingerlékenység, alvászavar
• hormonális egyensúlyvesztés (PMS, perimenopauza tünetek)
• erős éhségrohamok, vércukoringadozás, puffadás

Ezért fontos ilyenkor:

• tápláló, de nem nehéz ételeket enni,
• kerülni a túlhevítő mozgást (túl intenzív edzés),
• gyulladáscsökkentő életmódot kialakítani,
• és olyan ritmust teremteni, amiben a test lehűlhet és újraépülhet.

Nyári Életmódprogram – belső hűtés, hormonális regeneráció és női tűzszelídítés

A Nyári Életmódprogram pontosan ezt a folyamatot kíséri végig:

• vércukorszint-stabilizálással,
• ajurvédikus táplálkozási ajánlásokkal,
• regeneráló mozgással és légzéssel,
• Pitta-csillapító gyakorlattal és
• közösségi támogatással – 6 héten át.

Ez nem teljesítményprogram, nem kalória-applikáció és nem egy újabb fogyókúrás kihívás.
Ez egy olyan életmódváltás, ami női testre van szabva.
Egyensúlyra. Békére. Belülről kifelé.

És mi a miénk? – magyar földön, magyar ritmusban

A Beltain ugyan kelta eredetű ünnep, de a tavasz és a kora nyár közötti átmenet, az életet ünneplő rituálék nem csak a kelta világban voltak jelen.
A magyar hagyományban is találunk nagyon hasonló ünnepi időszakokat, amelyek termékenységhez, tűzhöz, szerelemhez és a női életerőhöz kapcsolódnak.

Május elseje, a „majális”, nem véletlenül volt mindig is a szerelem, a párválasztás, a fiatalság ünnepe. A májusfaállítás például közép-európai és magyar szokásként is megjelenik:

• a fa, mint fallikus szimbólum,
• a díszítés, a tavasz színei,
• a titkos éjszakai felállítás,
  – mind a termékenység mágikus megidézése volt.

Tűzünnepek is léteztek:
a Szent Iván-éji tűzugrás (júniusban) ugyan kicsit későbbi a naptárban, de funkciójában nagyon hasonló: tisztító, szerelemvarázsló, testi-lelki megújulást segítő rítus.

És ne felejtsük: a kelták valóban jelen voltak a mai Magyarország területén is – a Hallstatt-kultúra hatása elért a Dunántúlra, és számos régészeti lelet utal kelták és pannon népek kulturális összeolvadására, különösen a Duna menti területeken.

Ezért ha ma Beltain ünnepéről beszélünk, az nem valami „idegen” hagyomány – hanem egy olyan közös európai ősképre rezonálunk, ami itt is élt és virágzott.

A női tűz, a szerelem, a természet tisztelete és a testi-lelki újjászületés gondolata minden nép hagyományaiban megvan – csak más-más neveken és szimbólumokkal.
De a lényeg mindig ugyanaz: újraélni a belső fényt, ami a téli pislákolás után most újra lobogni szeretne.

Záró gondolat – mit kíván nekünk a Beltain?

Azt, hogy:

• legyen bátorságunk élettel telivé válni,
• legyen bölcsességünk nem túltolni,
• és legyen belső terünk arra, hogy élvezzük a testünk ritmusát – ne harcoljunk ellene.